témavezető: Gyetvainé Balogh Ágnes
helyszín (magyar oldal): Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem helyszín rövidítés: BME
A kutatási téma leírása:
A doktori kutatás a 19. század folyamán kibontakozó romantikus építészet áramlataként megjelenő és a historizmusban tovább élő, középkori hatásokat és elemeket vegyítő, többféle stílusmegjelöléssel jellemzett épületcsoport vizsgálatára összpontosít.
A kutatás feladata választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan határozhatóak meg az irányzat jellegzetességei. A külső jegyek mellett vizsgálni szükséges azt is, hogy ezeknél az épületeknél mennyiben figyelhetők meg sajátos térszervezési és – a korszakból adódóan – új szerkezeti megoldások.
A kutatás célja a középkori hatásokat mutató stílusok magyarországi emlékeinek részletes feltárása, összehasonlítása, építészeti jelentőségük vizsgálata, fejlődéstörténetük európai kontextusba helyezése. Vajon csupán formanyelvről
van-e szó, vagy a tömegalakítás, a térszervezés (térarányok, térkapcsolatok), a tartószerkezetek és építőanyagok, a városképi szerep tekintetében is meghatározható-e a középkori hatás, azaz a szerkezeti igény és a stílus
vonatkozásában milyen kompromisszumokkal hozta létre az építész ezeket az építményeket.
A kutatás feladata megvizsgálni azt is, hogy milyen szempontból és milyen formában merült fel a 19. század közepén a nemzeti építőstílusról vagy nemzeti irányról – és általában a stílusokról – kibontakozó vitában a középkori stílusok kérdése. Vizsgálandó az is, hogy az irányzat mennyiben kapcsolódott az osztrák császárságban, majd a monarchiában megfigyelhető stílus-alkalmazási tendenciákhoz, ill. az európai hasonló áramlatokhoz. Feladat annak a vizsgálata
is, hogy a stílus mennyire jellemző egyes épülettípusok vagy megbízói kör esetében.
A kutatás módszertanában a nyomtatásban megjelent és levéltári források elemzése mellett a 19. századi építészet különböző archívumokban fennmaradt tervanyagának vizsgálata kap fontos szerepet. A források felhasználásával az
épületeket feldolgozó adatbázis készül, majd a feltárt összefüggések alapján, a kezdeti vizsgálati szempontrendszer bővítésével elkészíthetők az átfogó elemzések, értékelések és a rendszerező összefoglalás.
Bejelentkezés
