témavezető: Póczik Szilveszter
helyszín (magyar oldal): Óbudai Egyetem - Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar helyszín rövidítés: ÓEBGK
A kutatási téma leírása:
A terrorizmus jelensége az utóbbi évtizedekben alapvetően átalakult, új formákat öltött nemzetközi, sőt globális fenyegetéssé vált. E változás mögött a globális politikai környezet, a regionális és lokális társadalmi feltételek és a technikai/technológiai feltételek lényeges változásai állnak. A globális előfeltételek között fel kell sorolni egyebek között a globális társadalmi és gazdasági fejlődés kirívó egyenlőtlenségeit, az ezekkel összefüggő éghajlatföldrajzi és gazdasági érdekek által is meghatározott hatalompolitikai mozgásokat, illetve a leszakadó régiók helyi társadalmainak fejlődését és reakcióit. Az informatikai és telekommunikációs forradalom, beleértve a mesterséges intelligencia fejlődését is, olyan műszaki és technológiai újításokat bocsátott a hibrid háborút vagy terrorista tevékenységet folytató állami és nem állami szereplők rendelkezésére, amelyek alkalmazása messze túlmutat a hagyományos terrorizmus jellegein és alkalmas az ellenségnek tekintett társadalmak alapvető funkcióinak részleges vagy egészleges blokkolására vagy akár elpusztítására. Ennek megfelelően változott a nemzetközi terrorizmus célrendszere is: a nagyarányú pusztítást végző fegyverzetek és a modern információs technológia birtokában a terrorizmus a totális háború irányába mozdult el; kitüntetett célja a sérülékeny kritikus infrastruktúrák megsemmisítése. Éppen ezért a prevenció fő feladata is ezek védelmére irányul, hiszen ezek zavartalan működése alapvető feltétele a szövetségi és nemzetvédelmi rendszerek hatékony tevékenységének és a polgárok biztonságának mind békehelyzetben, mind pedig vészhelyzetben, kivételes állapotban vagy hadi helyzetben.
Kutatási célok:
A kutatás és az arra épülő dolgozat feladata bemutatni az újfajta terrorizmus előfeltételeit és jellegzetességeit, összehasonlításban a terrorizmus régebbi formáival, valamint bemutatni annak megváltozott célrendszerét megfelelő példákon. Elemezni kell a hibrid háború jellegzetességeit. Kiemelt figyelmet kell szentelni a terrorelhárítással kapcsolatos nemzetvédelmi feladatoknak, köztük a kritikus infrastruktúrák védelmének és az ezeket érő támadások prevenciójának. Tisztázni kell a kritikus infrastruktúrák fogalmát, tulajdonságait, fontosságát, funkcióit, az egyes kritikus infrastruktúrák hatékony védelmének feltételrendszerét és szükségleteit pénzügyi és humán erőforrások valamint igazgatási tevékenységek tekintetében. Tárgyalni kell a működési zavarok és leállások potenciális következményeit, az ezek megelőzésére, és a reziliencia biztosítására teendő intézkedéseket. Értékelni kell az ezzel kapcsolatos nemzetközi és hazai jogi szabályozásokat és az egyes kockázatokra adott eltérő válaszokat. Ki kell dolgozni a kritikus infrastruktúrák kölcsönös függőségének vázlatát, együttműködésük jogi és technikai feltételrendszerét, figyelemmel arra, hogy az egyre bonyolultabbá váló jogi, igazgatási és strukturális világban a kritikus infrastruktúrák száma és feladatköre egyre bővül, ahogy a nyilvántartási és pénzügyi igazgatási rendszerek adatbiztonsági fejlődése is (GDPR szabályozások, bankbiztonság, agrárbiztonság, élelmiszerbiztonság, energetikai biztonság, közlekedési biztonság, híradási-informatikai biztonság stb.). Külön kutatási részterület a mesterséges intelligencia alkalmazhatósága és jövőben várható alkalmazása a kritikus infrastruktúrák területen. Ki kell dolgozni a kockázatok és fenyegetések elhárításának módozatait, és javaslatokat kell tenni a meglévő védelmi rendszerek javítására és újat létrehozására.
előírt nyelvtudás: angol B2 ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): német, orosz v. francia B2 felvehető hallgatók száma: 1
Bejelentkezés
