Az utóbbi két évtizedben történt paradigmaváltás következtében ma már a turizmusfejlesztés a településtudományok és a településtervezés egyik kiemelt területévé vált. Miközben a turizmus kutatással
közgazdászok, szociológusok, geográfusok is foglalkoznak, az urbanisztika kiemelten foglalkozik a turizmus fejlesztési igényeivel, a turisztikai térhasználatok előnyös és negatív hatásaival, a turisztikai célú
nagyberuházásokkal és a turizmus által fűtött dzsentrifikációval. A BME Urbanisztika tanszékén történő kutatások az elmúlt 10 évben a turisták térbeli eloszlásának mérésére és mozgásuk modellezésére adtak
nemzetközileg is idézett eredményeket, amelyekkel a hálózatos rendszerű turisztikai fejlesztéseinek előnyeit bizonyították.
Ugyanakkor a legújabb kutatások rámutatnak a turizmus hatásainak, sőt, fejleszthetőségének kulturális meghatározottságára1, amely torzítja a tisztán adatalapú és területi logikájú hálózati modellek
hatékonyságát, olyan szempontok figyelembe vételét megkövetelve, mint:
- az épített környezet történeti és használati rétegei,
- a települések működésének meghatározottsága külső-belső természeti és kulturális környezetük függvényében,
- a településen élők jelenlegi és múltbeli társadalmi helyzete, szokásaik és tradícióik,
- a jelen kor életvitele, a turisztika igényei és a múlt lenyomatainak kapcsolatai.
A kutatás célja a városok identitásának és a turizmus specifikus szegmenseinek közös metszéspontjainak feltérképezése, és ezek alapján differenciált turisztikai térhálózatok felfedése. Budapest, illetve a középeurópai régió fő- és nagyvárosainak, turisztikai régióknak a vizsgálatával kell a kutatásnak megtalálnia azokat a települési identitás rétegeket, amelyek új nemzetközi relevanciával bíró térhálózati modellek
létrehozását teszik lehetővé a turizmusfejlesztés területén2, célcsoportonként és tevékenységenként eltérő – vagy éppen összeérő – hálózati pontokkal és élekkel. A turisztikai térhasználati elemzések kiinduló
adatbázisait egyrészt a közösségi médiák differenciált tartalmi elemzései adhatják, másrészt a hagyományosabb, kérdőíves felmérések és a helyi örökség és települési értékek kutatása.
Így a kutatás kitérhet a következőekre:
- A városok elsődleges turisztikai attrakciói által létrehozott térbeli rendszer kiegészítésének lehetőségei speciális tematikák mentén, amelyek a város rejtett identitás rétegeinek felfedezésén
alapul
- Alternatív turisztikai hálózatok működésének feltárása, mint városi séták, szubkulturális és tradicionális tematikák mentén szerveződő hálózatok
- A látogatók által megélt valós élmények leképezése a város identitásrétegeinek függvényében valós időben, utólagos kérdőívezés által felmérve, illetve a közösségi médiákon keresztül közzétett fotók
és tartalmak elemzésével
- Települések köztereinek, utcáinak tematikus szerepének meghatározása a turizmus szempontjából, helyük és súlyuk modellezése a város turisztikai rendszerén belül
Bejelentkezés
