témavezető: Póczik Szilveszter
helyszín (magyar oldal): Óbuai Egyetem - Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar - 1081 Budapest, Népszínház utca 8. helyszín rövidítés: ÓEBGK
A kutatási téma leírása:
Magyarország a rendszerváltás óta egyre inkább, de különösen a 2015-ben kezdődött nemzetközi migrációs válsággal a nemzetközi ki-, át- és bevándorlás egyik fontos átmenő területévé, migráció- és demográfia-politikai okokból pedig nemzetközi tekintetben meghatározó regionális tényezővé vált. A nemzetközi migráció a kibocsátó és a fogadó országokban egyaránt jelentős társadalmi változásokat indukál, ezek között kiemelkedő szerepet játszanak nemzetbiztonsági és nem kevésbé fontos közbiztonsági, köztük prevenciós és terror-elhárítási feladatok. Migrációs tekintetben különös figyelmet érdemel Afrika, amely a globális népességrobbanás lezárulásával a rapid népességnövekedés utolsó helyszíne, és sajátos társadalmi és gazdasági viszonyai következtében a következő évtizedek fő kibocsátó területévé válik. A migrációval összefüggő kockázatok eredményes kezelése és az ezekkel összefüggő feladatok eredményes megoldásai kihatnak mind az EU, mint a NATO országaiban végbemenő társadalmi folyamatokra, mind hazánk szomszédságpolitikájára és nemzetközi megítélésére. A kockázatok eredményes kezelésének technikai és technológiai előfeltételei is vannak. Az alkalmazható műszaki igények és eszköztár felmérése, fejlesztése, különösen a digitális és mesterséges intelligenciára épülő technológiák alkalmazása kitűntetett szerepet játszik a negatív társadalmi hatások megelőzésében és korrekciójában.
Célkitűzések:
A projekt célja bemutatni és elemezve ismertetni a nemzetközi migráció történetét, jelenkori folyamatait és sajátosságait geográfiai, szociális és biztonságpolitikai tekintetben, valamint feltárni mindezek regionális és globális politikai környezetét. A tömeges nemzetközi migráció jelentős társadalom-átalakító hatásokat generál, amely számos esetben politikai, etnikai és társadalmi konfliktusokban manifesztálódnak, és a társadalmi alrendszerekben erős feszültségeket keltenek. Külön említést érdemelnek az interkulturális konfliktusok és az ezekkel összefüggő politikai és társadalmi küzdelmek, amelyek adott esetben mind a kibocsátó, mind a befogadó állam társadalmi egyensúlyának megbillenésével fenyegetnek, ahogy ezt például az EU nagy befogadó-országaiban látjuk. Figyelmet érdemelnek ebben a tekintetben mind a migrációt pártoló és ellenző civil szervezetek, illetve polgári kezdeményezések, mind pedig az azt elősegítő bűnszervezetek és ezek hálózatai, mind pedig a bevándorló hátterű népességek – különösen az Afrikából érkezők – szegregációja, illetve politikai aktivitása, beleértve a radikalizálódást, konspiratív és terrorista aktivitást is. Az utóbbi folyamatok meggátolása ma elsőrendű biztonságpolitikai, titkosszolgálati és rendészeti feladat, amelynek kezelése és a kezelés módszertana átnyúlik a védelempolitikai területére. Az egyes országokban kialakított módszertanok azonban nemzetközi összehasonlítást és értékelést tesznek szükségessé. A nemzetközi kitekintés különösen fontos a kockázatkezelés technikai és technológiai előfeltételei és eszközei tekintetében, amelyek között kiemelkedő szerepet játszanak a rendkívüli sebességgel fejlődő digitális és mesterséges intelligenciára épülő biztonsági technológiák.
Alkalmazandó módszerek, a kutatás módszertani elképzelései: Nemzetközi adat- és információgyűjtés, szakirodalom feldolgozása, összehasonlító elemzés, empirikus terepmunka
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények: Átfogó ismeretek szerzése és közreadása, új összefüggések feltárása az adott területen
előírt nyelvtudás: angol és/vagy német B2 felvehető hallgatók száma: 1
Bejelentkezés
