Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai miatti, a vízgazdálkodási szélsőségek elleni küzdelem jelentősége növekszik. Emberi beavatkozás nélkül (passzív alkalmazkodással) a mai víz - ökológiai - gazdasági - társadalmi állapotok fenntartása sem biztosítható a jövőben. Gyakran tapasztaljuk, hogy a vízkészleteink korlátozottan állnak rendelkezésünkre, vagy éppen fölös bőségük okoz károkat, mindezek azt mutatják, hogy Magyarország vízkészlet-gazdálkodási kitettsége erősödik.
Egyre nagyobb jelentősége van az integrált vízgazdálkodás bevezetésének, amely a vízgazdálkodási konfliktusok kezelésének, és megelőzésének eszköze, a víz természeti egysége és a vízgazdálkodás társadalmi–gazdasági megosztottsága közötti ellentmondás feloldását célozza meg, amelyet a 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) is megerősíti.
A vízgazdálkodás feladatainak ellátása alapvetően a társadalom igényeit elégíti ki, amit a következő hat kérdés köré csoportosíthatunk:
1. Rendelkezésre áll-e elégséges, jó minőségű víz?
2. A víz és a vele történő gazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását?
3. Milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok?
4. Mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok?
5. Milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a területfejlesztést, a vidékfejlesztést?
6. Mennyire hatékony a döntés-előkészítés. A döntéshozatal során mekkora szerep jut a tudománynak?
A fenti kérdésekre adandó válaszként a Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) a hazai vízgazdálkodás 2030-ig terjedő fő célkitűzéseiként az alábbiakat irányozza elő:
vízvisszatartás fokozását és vizeink jobb hasznosítását,
a vizek állapotának fokozatos javítását és a jó állapot elérését,
a társadalom és a víz viszonyának javítását,
az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartását és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítását,
a veszélyhelyzet-elhárítás orientált vízkárelhárításról a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérést,
a vízfolyások természetes állapotának megtartását,
a vízügyi tervezés és irányítás megújítását,
a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítását.
Kutatási célkitűzések:
Az újszerűen kialakuló eljárás, eszközrendszer és jogalkalmazási módszertan kifejlesztése, és állandó korszerűsítése, az eredmények mérése a sikeres működés érdekében.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
Konkrét műszaki követelményeken alapuló ajánlások kidolgozása a hazai vízgazdálkodás érintő jog-, intézmény-, eljárás- és eszközrendszer, valamint az oktatás és továbbképzés területén
Bejelentkezés
