témavezető: Bagdy György
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A munkaképes korú népesség évről évre egyre nagyobb számban szenved hangulatzavarban világszerte, ami a WHO előrejelzése szerint beláthatatlan egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járhat a XXI. század folyamán1. Tekintve, hogy a probléma elsősorban a fejlett országokat érinti2, az Európai Unió 6. keretprogramjának egyik fő témájaként a depresszió pathomechanizmusának kutatását tűzte ki azzal a céllal, hogy, ezen keresztül potenciális új terápiák felderítését tegye lehetővé. A pályázatot konzorcium formájában 13 európai kutatólabor, köztük a Dr. Bagdy György vezette magyar partnerlabor nyerte meg. Ez a laboratórium korábban az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben működött, annak megszűnése után 2007-ben a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetbe került áthelyezésre.
A nyertes pályázat rövid neve NEWMOOD, azonosítója LSHM-CT-2004-503474. A kutatás multicentrikus jelleggel indult 2003-ban. Az állatkísérleteket és humán vizsgálatokat egyaránt végző konzorciumi partnerlaborok számos kísérleti modellt állítottak fel a depresszió kialakulásának elemzéséhez. Az itt vázolt téma elsősorban a magyar partnerlabor humán vizsgálatait foglalja magában, az állatkísérletes munkákat Dr. Bagdy György máshol meghirdetett témái tartalmazzák.
A depresszió genetikai hátterét számos előzetes tanulmány vizsgálta ellentmondásos eredménnyel. Az egyszerű genotipus eloszlást vizsgáló korábbi modellek nem hozták meg a várt áttörést, újabban azonban a technikai és metodikai fejlődés következtében érdekes adatok kerültek közlésre. Így például Caspi és mtsai3 írták le először azt az összefüggést, mely szerint a genotipus önmagában nem, csak bizonyos számú negatív életeseménnyel együtt váltja ki a depressziót.
A konzorcium keretében a magyar munkacsoport a Manchesteri Egyetem Idegtudományi és Pszichiátriai Tanszékével közösen indított el egy vizsgálatsorozatot. Ennek során mind a magyar, mind az angol átlag populáció fenotípusát mérő pszichológiai kérdőíveket vettünk fel, valamint genotipizálásra alkalmas DNS-mintát gyűjtöttünk. A kérdőívek pszichológiai paramétereket, úgymint, depressziós tüneteket, egyéb pszichiátriai betegségeket, személyiség vonásokat, affektív temperamentumokat, agresszió-hosztilitást, copingot, döntési stratégiát, érzelem felismerési képességet; valamint környezeti hatásokat, úgy mint gyermekkori trauma élményeket, szociális státuszt és negatív életeseményeket mértek. A DNS mintából nagyszámú SNP-t, illetve néhány egyéb polimorfizmust genotipizálunk. A genetikai adatokat a fenotipus adatokkal statisztikai módszerek segítségével vetjük össze és analizáljuk.
Ezzel a vizsgálatsorozattal az átlagpopulációban jelenlévő definitív, illetve szubklinikus depresszió és a depresszióra hajlamosító genetikai prediszponáló faktorokat, valamint a környezeti rizikófaktorokat és mindezek kölcsönhatásait tervezzük analizálni. Előzetes eredményeink szerint a szerotonin transzporter gén hosszúság polimorfizmusának (5-HTTLPR) rövid allélja (’S’) szignifikánsan gyakrabban fordul elő az affektív temperamentumok közül az ún. depresszív temperamentumokkal rendelkező személyekben (ciklotím, depresszív, szorongó, irritábilis) szemben a hypertím temperamentummal4, valamint szignifikánsabban magasabb pontszámot érnek el a Zung Self-Rating Depression Scale szomatikus alskáláján5 és különböző neuroticizmust illetve szorongást mérő kérdőíveken6.
Munkánk során szisztematikusan elemezni kívánjuk az egyes gének szerepét - a hagyományos genotipus analízis mellett haplotípus vizsgálatok alkalmazásával - a különböző súlyossági fokú depressziós tünetek kialakulásában. Ennek során a genetikai, pszichológiai és környezeti faktorokat együttesen vizsgáljuk, így azok kölcsönhatásait is feltérképezzük. A depressziós állapot kóroktani elemeinek megismerése és az egyes faktorok részvételi arányának meghattározása a betegség gyorsabb és hatékonyabb prevenciója, diagnózisa, kezelése és rehabilitációja szempontjából egyaránt rendkívül fontosnak ígérkezik, melyhez a NEWMOOD vizsgálat jelentős mértékben járulhat hozzá.
Bejelentkezés
