A későmodern korban a hagyományosan elismert társadalmi struktúraalkotó dimenziók száma megsokszorozódott. Az egyén majdani társadalmi státusának meghatározói között egyre határozottabban tetten érhető a kapcsolati szempontok, az életstílus és a társas miliő hatása. Annak ellenére, hogy tudásalapú társadalomról beszélünk −ami az oktatás szerepének felértékelődését sugallja−, az iskolarendszer nem képes mérsékelni a társadalmi egyenlőtlenségeket, sőt a korábban felismert egyenlőtlenségek mellett újabbak súlya nehezedik erre a társadalmi alrendszerre. Különböző okokból (kulturális szigetképződés, bevándorlás és munkanélküliség) növekszik a hátrányos helyzetű csoportból származó tanulók aránya az iskolában, akik közül sokak az itt megszokottól eltérő kultúrát képviselnek. Kutatásainkkal arra törekszünk, hogy az iskolai és az iskolán kívül elérhető kapcsolati erőforrásoknak a társadalmi státus által determinál iskolai pályafutásra gyakorolt kompenzáló hatásait feltárjuk.