A PhD program téma célkitűzése elsődlegesen az interdiszciplináris területeket lefedő,számos gyakorlati és ebből adódó kutatási témát felvető kórképek, az allergiás betegségek megismertetése.
A képzés során elsősorban a bőrgyógyászati tünetekkel jelentkező allergo-immunológiai hátterű kórképek patomechanizmusának, klinikai tüneteinek valamint környezeti provokáló faktorainak és kezelésének ismertetése történik. A program azonban beemeli a különböző szakterületek hasonló etiológiájú kórképeit, beleértve a csecsemő és gyermekgyógyászat-, szemészet-, tüdőgyógyászat-,fül-orr-gégészetvalamint a gasztroenterológia témaköreit.
Az allergiás kórképek, mint az emberi környezet kiváltotta kórfolyamatok az elmúlt évtizedekben fokozatos számbeli növekedést mutatnak.
A provokáló faktorok részben a civilizáció fejlődéséhez köthetők,összefüggésbe hozhatók a környezetbe kerülő számos új,az immunválaszt befolyásoló szennyező és allergizáló anyag megjelenésévelés a globalizációelterjedésével. Az orvosi munka során naponta szembesülünk a mindennapi életbe is átkerülővegyi anyagok allergizáló-, immunmoduláló hatásaival, valamint a medicinában felhasználásra kerülő gyógyszerek provokációjának eredményeként megjelenőadverz reakciók növekedésével is.Ennek egyenes következménye az az irodalmi adat melyszerint az európai felnőtt lakosság 20%-a kontakt szenzibilizált.
A globális környezetszennyezés nem csak a human,hanem a növényi biológiai folyamatokra is kihat,befolyásolva többek között a pollenek morfológiáját és az emberi immunrendszerre való hatását. A globális felmelegedés kitolja az egyes pollen virágzás időszakait,valamint kiterjeszti az allergizáló gyomnövények életterületét. Ezen környezeti folyamatok logikus eredménye az allergiás rhinitis,conjunctivitis-,asthma betegszám növekedése.
Az allergiás megbetegedések a gazdaságilag fejlett országok lakosságának közel egyharmadát érintik.Hazai vonatkozásban is hasonló aránybeli megjelenés tapasztalható az asthmás esetek, a rhinitisek valamint a kontakekzemában,urticariában szenvedő betegek folyamatos növekedésével.A gyógyszer és élelmiszerallergiás esetek gyakoriságának látványos halmozódása szintén jellemző hazánk beteganyagára is.
A hajlamosító etiológiai faktorok a betegpopulációban is megtalálhatók.Az utóbbi években, az emberi immunválasz kutatási eredményei alapján előtérbe került az allergiás immunválaszthajlamosító faktorként befolyásoló genetikai diszpozícióik vizsgálata, melyek adatai alapján-( pl. az atópiásdermatitis, valamint az allergiás asthmabronchiale kialakulásában )a genetikai hajlam jelentős szereppel bír. Természetesen ez a háttér más allergiás eredetű kórképeknél is valószínűsíthető.Egyes kórképek hátterében az immunfolyamatok jelentőségére csak az utóbbi évtizedben derült fény( pl.felnőttkori oralis allergia szindróma /pollen asszociált élelmiszer allergia/ és az atópiásdermatitis).
A kórképek kivizsgálását segítő diagnosztikai lehetőségek tárháza az utóbbi években egyre bővült. Ismeretük alapján feltárhatók és igazolhatók a változó allergiás tüneteket provokáló anyagok.Új adatokat nyújtanak a differenciál diagnosztika területén,lehetővé téve a provokáló anyag eliminálásával kialakított prevenciót, ill. alkalmanként a diagnosztika pontosításáig szükséges hatékony –ma már a biológiai kezeléseket is felhasználó-tüneti terápiát.
A nem kis részben környezeti ártalom eredményeként jelentkező allergia mára multidiszciplináris betegséggé vált. A legtöbb allergén számos szervet érintő tünetcsoportot provokál,alkalmanként egy-egy tünetegyüttes dominanciájával. Ezek számos,látszólag egymástól különálló felületet exponáló allergének ( bőr, nyálkahártya és emésztő traktus, stb.) válaszreakciói, melyek a diagnózis felállítását és a bizonyított provokáló faktor eliminálását igénylik.
A mindennapi orvosi ellátásban így az allergiás tünetek,tünetegyüttesek nem csak a bőrgyógyászati betegellátást érintik, növekvő számuk a medicina minden területén regisztrálható.
A kórképek tehát a mindennapi ellátásban egyre növekvőbeteganyaggal jelentkeznek.
A kórképek immunmechanizmusával,genetikai vonatkozásaival,provokáló faktoraival kapcsolatban számos kutatási lehetőség adódik, melynek a kórképek diagnózisában, a tünetek eliminálásában és a prevencióban kimagasló jelentősége van.
A továbbképzésre ajánlott kurzusok előadói az orvostudomány több szakágának, minősített,nemzetközileg elismert szakemberei, akik a bőrgyógyászat,gyermekgyógyászat,pulmonológia,szemészet, belgyógyászat,fül-orr-gégészet,klinikai immunológia kutatási és gyakorlati tapasztalatait összegezve biztosítják a kurzus magas szintűszakmai anyagát.
felvehető hallgatók száma: 3
Jelentkezési határidő: 2021-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
