témavezető: Sótonyi Péter
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A nociceptint (NC), mint az endogén opiát rendszer NOP receptorának endogén ligandját számos perifériás szöveten is kimutatták. A perifériás NC- hatások közül kiemelendő a kardiovaszkuláris rendszerben (szívben és ereken egyaránt) és az immunrendszer működésében (elsősorban a lymphocitákon) betöltött szerepe.
A kardiovaszkuláris betegségek előrejelzésének alkalmas eszköze lehet az 1994-ben felfedezett ORL-1 receptor endogén ligandja, a nociceptin/orphanin-FQ (NC), amely új fejezetet nyitott az opioid rendszerrel kapcsolatos kutatásokban. A különböző kutatócsoportok által eddig elvégzett vizsgálatok a NC-nek döntően a fájdalomérzékelésben betöltött szerepére irányultak, kísérletes állatmodellben. Állatkísérletek alapján felvetődött a NC szerepe a kardiovaszkuláris szabályozásban is.
Kutatócsoportunk elsőként mutatta ki közlésre váró humán vizsgálatban, hogy miként változik a plazma nociceptin (NC) szintje kardiovaszkuláris betegségekben. Ismert perifériás érbetegek (n=13), ill. kardiológiai betegek (n=32) plazmában mérhető NC szintjét hasonlítottuk össze az egészséges kontrollokban (n=32) mérhető értékekkel. Szignifikánsan alacsonyabb értékeket találtunk a beteg csoportban mint az egészséges kontrolloknál. A beteg és egyben tünetes alcsoportban még kifejezettebb NC szint csökkenés mérhető. Megfigyeltük továbbá, hogy az egészséges populáció is két különböző plazma NC szint körül szóródik, melyek átlaga egymástól és a betegcsoportoktól is szignifikánsan eltér. Az alacsonyabb nociceptin-szinttel jellemezhető egészséges alcsoport nem különbözik szignifikánsan a tünetmentes kardiológiai betegektől. Vizsgálataink alapján a NC szint csökkenése szoros összefüggést mutat kardiovaszkuláris betegségekkel. Az egészséges személyek alcsoportjaira jellemző NC-szint különbsége miatt felmerült a lehetősége annak is, hogy a plazma nociceptin szint a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának előrejelző faktora lehet.
Célkitűzések
Olyan non-invazív módszer kifejlesztése, mellyel a szív- és érbetegségek rizikója, ill. a szervezet stressz-megbírkózó képessége kvantitíve monitorozható.
Kutatási terv
Célkitűzésünk megvalósításához az alábbi vizsgálatokat tervezzük:
1. A szív- és érbetegség rizikójának kvantitatív monitorozására alkalmas módosított Bruce-protokollon alapuló fizikai terhelhetőségi vizsgálat kifejlesztése mely a nociceptin és a stresszfehérjék valamint hormonok (noradrenalin, adrenalin és metabolitjai) mérésére standard körülményeket biztosít.
Méréseink során két lépcsőben először minden vizsgálati alany esetében meg kívánjuk határozni az adott személy anaerob küszöbét. Kerékpárergométeren módosított Bruce-protokollt alkalmazva [23], a mérés közben folyamatos EKG-vizsgálatot kívánunk végezni, spirometriával követni az egyén által felhasznált oxigén és kilégzett szén-dioxid mennyiségét, valamint folyamatosan rögzíteni a légzésfunkciós paramétereket a szérum laktát-szintekkel együtt.
2. A kifejlesztett mérési módszer validálása egészséges önkénteseken és önkéntes élsportolókon
3. A nociceptin plazmaszintjének vizsgálata egészséges önkénteseken, önkéntes élsportolókon valamint szív- és érbetegeken az általunk kifejlesztett, módosított Bruce-protokollon alapuló fizikai terhelés során
4. A Semmmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetével kollaborációban stresszfehérjék – mint a Hsp70 – plazmaszintjének vizsgálata egészséges önkénteseken, önkéntes élsportolókon valamint szív- és érbetegeken az általunk kifejlesztett, módosított Bruce-protokollon alapuló fizikai terhelés során
5. A vérplazma adrenalin,noradrenalin és metabolitjaik szintjének mérése optimalizált HPLC-EC módszerrel egészséges önkénteseken, önkéntes élsportolókon valamint szív- és érbetegeken az általunk kifejlesztett, módosított Bruce-protokollon alapuló fizikai terhelés során
6. A vizsgálatba vont személyek mentális státuszának feltérképezése pszichológiai tesztek (Beck Depression Inventory – BDI, State-Trait Anxiety Inventory – STAI és Perceived Stress Scale – PSS) segítségével, ezek eredményeinek összevetése a mért kardiovaszkuláris faktorokkal a fizikai terhelés előtt és után
7. A stresszhatás mértékének noninvazív monitorozására alkalmas eszköz kifejlesztése a nyál Hsp70 szintjének mérésével (plazma és nyál Hsp70 szintjeinek összehasonlító vizsgála
Bejelentkezés
