témavezető: Bikov András
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Háttér: Az obstruktív alvási apnoe (OSA) egy gyakori megbetegedés, mely a felnőtt lakosság több mint 10%-át érinti és a felső légutak alvás alatti repetitív teljes (apnoe) vagy részleges (hypopnoe) kollapszusával jellemezhető. A légútiáramlást limitálóepizódok intermittálóhypoxiához és gyakori mikroébredésekhez vezetnek, melyek alapvetően határozzák meg a betegség kórélettanát. Jól ismert, hogy az OSA gyakran vezet nappali aluszékonysághoz és koncentrációhiányhoz, emiatt a munkahelyi teljesítőképesség-vesztés és a közlekedési balesetek gyakori oka. Másrészt, az OSA független rizikótényező számos szív-érrendszeri, metabolikus és kognitív betegség kifejlődésére. Összességében, kezeletlen esetben az OSA 20 éven belül közel 20%-kal csökkenti a várható élettartamot.
Az OSA kórélettana és szerepea szövődményként kialakuló betegségek patomechanizmusábannem teljesen feltárt. Alokális és szisztémás gyulladás illetve oxidatív stressz egyaránt fontos szerepet játszhat. A kollapszus kapcsán létrejövő mechanikai trauma, illetve a hypoxiás epizódok során létrejövő oxidatív stressz fokozott légúti gyulladáshoz vezetnek. Korábban több vizsgálat is leírta a gyulladásos és oxidatív stresszhez köthető markerek magasabb szintjét nasalislavage-ban, indukált köpetben és kilégzett levegőben. Ugyanakkor az alacsony esetszámú és különböző metodikákat használó vizsgálatok nem mindig összevethetők, és számos egyéb ok (pl. dohányzás, krónikus légúti betegségek) és okozat (OSA súlyossága, a folyamatos pozitív légúti nyomású lélegeztetés (CPAP) hatása, ko-morbiditások)szerepe nem tisztázott. A légúti gyulladás szerepét alátámasztja az a tény, hogy az OSA kialakulása gyakoribb dohányosokban és asztmásoknál, a kapcsolat biológiai háttere ugyanakkor szintén nem ismert.A légúti gyulladáshoz kapcsolódóan nem tisztázott az intrathoracalis légúti térfogatok szerepe. A korábban publikált eredményeket megerősítve kimutattuk, hogy az OSA súlyossága összefüggést mutat a tüdőtérfogatokkal, ugyanakkor ezek patológia szerepe nem tisztázott.
A fokozott légúti gyulladás mellett, az OSA alacsony intenzitású szisztémás gyulladással jellemezhető. Ennek hátterében az ébredésekhez társuló fokozott szimpatikus tónus, a hypoxia és az OSA-s betegek nagy részét érintő obezitás gyulladást fokozó hatása állhat. Bár több vizsgálat vetette fel a keringő gyulladásos mediátorok szerepét a társbetegségek kialakulásában, azontanulmányokszáma alacsony, melyekben egyszerre vizsgálták az okot (OSA) és okozatot (társbetegségek). Mindezek mellett a CPAP hatását csak kevés és alacsony esetszámú vizsgálatban tanulmányozták.
Az alvás szerkezete az OSA kulcsmomentuma, ugyanakkor figyelemre méltóan csekély azon vizsgálatokszáma, melyek az alvás jellemzőit, illetve a diurnális ritmus hatását vizsgálták a légúti és szisztémásbiomarkerekre. Korábban igazoltuk, hogy OSA-ban alvás hatására megváltozik a kilégzett levegő illékony szerves komponens összetétele, illetve megnő a vérlemezke eredetű mikrovezikulák szintje.Az OSA várható következményei szempontjából számottevő, hogy alégzési események a REM vagy non-REM peridódusokban érik a beteget. Kimutatták, hogy a nappali aluszékonyság a non-REM domináns OSA-val, a hypertonia és cukorbetegség rizikója a REM-domináns OSA-valmutat erősebb összefüggést. Ezidáig sem a légúti, sem a szisztémás gyulladás szempontjából nem vizsgáltákOSAesetén a REM-dependencia mértékének szerepét.Mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy az alvás szerkezetének egyértelmű hatása van az OSA várható következményeire, ez az összefüggés azonban részleteiben szintén nem tisztázott.
Célkitűzések:
• A légúti gyulladás és oxidatív stressz vizsgálata OSA-ban
o A légúti térfogatok szerepe az OSA kialakulásában.
o A dohányzás szerepe az OSA kórélettanában.
o A krónikusobstruktív légúti betegségek (asztma, COPD) kapcsolata OSA-val.
o REM és nem-REM fázisok hatásának vizsgálata.
o Az alvás hatásának vizsgálata az esti és reggeli minták összehasonlításával.
o Az obezitás hatásának vizsgálata.
o A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség hatásának vizsgálata.
o CPAP terápia hatásainak vizsgálata.
• A szisztémás gyulladás és oxidatív stressz vizsgálata OSA-ban.
o Az alvásszerkezet hatásának vizsgálata.
o A REM és non-REM fázisok hatásának vizsgálata.
o Az obezitás hatásának vizsgálata.
o A szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség hatásának vizsgálata.
o CPAP terápia hatásainak vizsgálata.
Módszerek:
o A vizsgálatokba a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának Alváslaborjában fogjuk a betegeket beválasztani.
o A mintagyűjtés, tárolás és analízis a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján fog történni.
o A légúti gyulladás és oxidatív stressz vizsgálatára az általunk validált non-invazív technikákat (indukákt köpet, kilégzett gázok, kilégzett levegő kondenzátum) használjuk.
o A szisztémás gyulladás intenzitásának mérését a keringő biomarkerek ELISA alapú vizsgálatával fogjuk elvégezni.
Bejelentkezés
