témavezető: Demeter Judit
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem I. Belklinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A TNF-a, a LT-a, az IL-1 és az IL-6 számos malignus hematológiai megbetegedés patogenesisében autokrin és/vagy parakrin növekedési faktorként szerepel (Buck és mtsai, 1990, Cordingley és mtsai, 1988, Schmid és mtsai, 1995). Ezzel szemben pl. az IL-4 B-CLL-ben a proliferációt gátló citokin.
A citokingének polimorfizmusának vizsgálata azon malignus hematológiai megbetegedésekben indokolt, amelyekben az adott citokin termelése patogenetikai szerepet játszik. A citokingének esetében általában jelentősebb géndefektus vagy deléció nem áll fenn, de a promoter/enhancer régióban levő pontmutáció már befolyolhatja a transzkripciós aktivitást.
TNF-a promoter/enhancer polimorfizmusa a transzkripció sebességét befolyásolja és klinikai jelentősége a fertőző betegségek közül maláriában és leishmaniasisban bizonyított. A LT-a génen belül számos polimorfizmus ismert, az I-es intronban leírt Ncol polymorfizmus funkcionálisan is jelentős, a TNFB*1-es allél (26-os aminosav Asn) fokozott LT-a termeléssel asszociált (Messer et al, 1991). Ezen génpolimorfizmus autoimmun megbetegedésekkel való asszociációja ismert.
Az IL-1 gén clusteren belül ismert az IL-1a és az II-1b gén polimorfizmusa is, de az IL-1 természetes antagonistájának az IL-1 receptor antagonistának a variable number tandem repeat (VNTR) polimorfizmusa szintén funkcionálisan jelentős, számos autoimmun betegséggel való asszociációja ismert. Figyelemre méltó, hogy azonos génen (IL-1RN) belül nemrég négy új biallelikus polimorfizmust írtak le (Gausch et al, 1996).
Az IL-4 receptor gén polimorfizmusa immunmediált betegségekkel asszociált, atópiával kapcsolata egyértelműnek tűnik (Rosenwasser, 1997). Hematológiai vonatkozásban a CLL tűnik fontosnak a CD5+ B sejtklón és az autoimmunitás közti kapcsolat miatt (Harnblin és Oscier, 1997). Az IL-4 receptor gén polimorfizmusának vizsgálata CLL-ben azért is izgalmas feladat, mert az IL-4 B-CLL-ben in vitro a proliferatiot gátló citokin.
A vizsgálatok kiindulási pontja, hogy megismerjük az adott polimorfizmus megoszlásának gyakoriságát a vizsgált populációban.
A doktorandus munkacsoport tagjaként különböző hematológiai betegségekben szenvedő hazai betegekből izolált genomiális DNS-ből kiindulva típizálja azon citokingén polimorfizmusokat, amelyek funkcionálisan jelentősek, de a malignus hematológiai megbetegedések patogenezisében játszott szerepük tisztázatlan.
Bejelentkezés
