|
|
 |
|
| Témakiírás |
| |
A kutatási téma leírása:
A kutatási téma ismertetése:
1/ A kiírt kutatási téma
Az Ipar 4.0 korszakában a vállalatok az ipari folyamataik digitalizálásával és az automatizálás révén rugalmasabbak és növelni tudják teljesítményüket. A digitalizáció azonban új kompetenciákat követel, valamint rugalmasabb vállalati munkakörnyezetet. Az új technológiai kompetenciák gyors alkalmazkodást tesznek lehetővé, ugyanakkor új kihívásokat is támasztanak HR területére. Egyrészt a munkavállalók digitális kompetenciájával kapcsolatos nehézségek, amelyek magukban foglalják a digitális technológiák használatát, az Internet által kínált lehetőségek és veszélyek megértését és az elektronikus média útján történ kommunikációt; másrészt az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használatával és az intelligens technológiákkal való együttműködéssel kapcsolatos kihívások merülnek fel, amelyek a munkavállalók magatartásával, digitális attitűdjével hozhatók kapcsolatba. A digitalizáció korában ugrásszerűen megnőtt infokommunikációs eszközök (IST) elérhetősége, így használatuk kritikus és megfontolt attitűdöt követel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata tekintetében. A digitális eszközök használata megközelíthető a technikai felkészültség és ismeret szempontjából (digitális kompetencia), másrészt az eszközhasználathoz kapcsolódó viselkedés (digitális attitűd) kérdésével. A digitális felkészültség (digital readiness) lehetővé teszi, hogy a munkaerő képes legyen tudatosan, adott cél érdekében produktívan használni a digitális eszközöket, valamint képes legyen a gyors alkalmazkodásra az állandóan változó munkakörnyezetben.
A kutatás feladata megvizsgálni a Magyarországon működő vállalatok esetében az Ipar 4.0 technológiákra való felkészültséget, feltárni a munkavállalók és vezetők digitális felkészültségét, a digitális kompetencia szintjét, feltérképezni milyen digitális attitűd a jellemző a vállalatoknál, valamint kidolgozni egy keretrendszert a vállalatok számára munkavállalóik digitális felkészültségének felmérésére.
2/ A kutatási téma aktualitása
A hazai gazdaság digitális transzformációja kihívásokkal teli folyamat. Az üzleti digitalizáció mutatója (Digital Economy and Society Index, DESI) alapján hazánk az EU országok közül az utolsóelőtti helyen szerepel (csak Románia van mögöttünk). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által irányított Digitális Jólét Program létrehozása is azt a célt szolgálja, hogy Magyarország digitális fejlettsége jelentős mértékben emelkedjen. Ennek feltétele a társadalom általános digitális kompetencia-szintjének emelkedése, hiszen ez a kompetencia a 21. században oly mértékben megkerülhetetlenné vált, hogy megszerzését az UNESCO az alapvető emberi jogok egyikeként értelmezi. A megfelelő szintű jártasság a digitális technológiák használatában olyan kulcskompetencia, amelyre nemcsak az informatika területén dolgozóknak, hanem minden munkavállalónak, állampolgárnak szüksége van. Az egyénnek képesnek kell lennie tudatosan, adott cél érdekében produktívan használni a digitális eszközöket. Az eszközök kiválasztása során meghatározó a nyitott attitűd megléte, és annak felismerése, hogy az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan mely eszköz a legalkalmasabb a kívánt cél eléréséhez. A megfontolt eszközhasználat által az egyén képes hatékonyan és eredményesen kommunikálni, tartalmat megosztani, valamint tudást és tartalmat létrehozni.
Néhány hazai kutatás foglalkozik az Ipar 4.0 érettségének, a digitális átalakulásnak a területével, ugyanakkor célzottan 1-1 iparra (feldolgozóipar, elektronikai- és járműipar) vonatkozóan. Nincsen tudomáson olyan magyarországi kutatásról, amely az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó digitális érettség humán aspektusát vizsgálná.
Releváns publikációk a témakörben:
1. Kaasinen, E., Schmalfuß, F., Özturk, C., Aromaa, S., Boubekeur, M., Heilala, J., Heikkiläa, P., Kuulaa, T., Liinasuoa, M., Machb, S., Mehtac, R., Petäjäd, E. and Waltere, T.: Empowering and engaging industrial workers with Operator 4.0 solutions, Computers & Industrial Engineering, 139, pp 1-13., 2020
2. Losonci, D., Takács, O. and Demeter, K.: Az ipar 4.0 hatásainak nyomában – a magyarországi járműipar elemzése, Közgazdasági Szemle, LXVI. évf., pp. 185–218., 2019
3. Dassisti, M., Giovannini, A., Merla, P., Chimienti, M. and Panetto, H.: An approach to support Industry 4.0 adoption in SMEs using a core-metamodel. Annual Reviews in Control, 47, pp 266- 274., 2019
4. Imran, F., and Kantola, J.: Review of industry 4.0 in the light of sociotechnical system theory and competence-based view: A future research agenda for the evolute approach. In International Conference on Applied Human Factors and Ergonomics, Springer, pp 118-128., 2018
5. Hecklau, F., Galeitzke, M., Flachs, S., Kohl, H.: Holistic Approach for Human Resource Management in Industry 4.0, Procedia CIRP, 54, pp 1-6., 2016
6. Abonyi J. – Miszlivetz F.: Hálózatok metszéspontjain - A negyedik ipari forradalom társadalmi kihívásai. Savaria University Press, Szombathely, 2016
7. Ollé, J., Lévai, D., Domonkos, K., Szabó, O., Papp-Danka, A., Czirfusz, D., Habók, L., Tóth, R., Takács, A. and Dobó, I.: Digitális állampolgárság az információs társadalomban, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013
3/ A kutatási téma által generált legfontosabb vizsgálandó kérdések megfogalmazása.
A kutatás célja egy hazai vizsgálat elvégzése kis, közepes és nagyméretű Magyarországpn működő vállalatok munkavállalói és vezetői körében.
• Mennyire felkészültek a hazai vállalatok az Ipar 4.0 technológiák alkalmazására?
• A kutatás során vizsgált vállalatok munkavállalói és vezetői milyen digitális kompetencia szinttel rendelkeznek?
• Milyen digitális attitűddel jellemezhetőek a hazai vállalatok?
A kutatás várható eredménye: Az Ipar 4.0 korszaka új kompetenciákat, magatartást és működési módszereket igényel. A legtöbb vállalat még nem határozta meg azokat a kritikus kompetenciákat, amelyek szükségesek a versenyképesség megszerzésében vagy megtartásában. Továbbá nem rendelkeznek olyan módszertannal, amellyel fel tudnák mérni munkavállalóik digitális felkészültségét. A kutatás eredménye lehet egy keretrendszer kidolgozása a digitális felkészültség felmérésére, továbbá olyan gyakorlati eljárás megtervezése, amely a teljes vállalatot digitális felkészültségét támogatja.
4/ A vizsgálat lehetséges adatbázisának bemutatása
• Primer adatbázis
• Kvantitatív, kérdőíves felmérés ökonometriai vizsgálatokkal (lehetséges indikátorok: a vállalati méret, tevékenység, iparág, régió, stb.; mintaelemszám: 150-200 vállalat)
• Kvalitatív kutatás félig strukturált vezetői interjúkkal (értékelés: tartalomelemzés és esettanulmány módszerek) (15-20 interjú)
5/ A témavezető szakterületre (nem feltétlenül a vizsgált kutatási témakörre) vonatkozó (max. 5 legfontosabb) publikációi
1. Obermayer N., Csizmadia T. Hargitai, D. M., Kigyos, T. A.: Ipar 4.0 – mi-é itt a tér? Renewable Management - A menedzsment megújuló elmélete és gyakorlata, Vezetéstudomány, 2020 (benyújtva) (II. Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia Best Paper díjas publikáció)
2. Obermayer, N. and Tóth, V.: Organizational dynamics: Exploring the Factors Affecting Knowledge Sharing Behavior, Kybernetes - Knowledge Management Systems and Organizational Dynamics, Vol. 49. No. 1. pp 165-181, 2019 (Q2)
3. Obermayer N.: Exploring the relevance of knowledge-based networking (social media) tools among family businesses, Special Issue 'The Knowledge Economy in Europe' of the International Journal of Management, Knowledge and Learning, ISSN 2232-5107, Volume 7, Issue 1, pp. 19-33, 2018
4. Obermayer-Kovács N. and Csepregi A.: A tudásmenedzselés érettségének szervezeti és egyéni aspektusai Magyarországon. Vezetéstudomány, 2013/június, Különszám, ISSN: 0133-0179, pp. 37-44, 2013
5. Gaál Z., Szabó L., Kovács Z., Obermayer-Kovács N. and Csepregi A.: Consequence of Cultural Capital in Connection with Competitiveness. International Journal of Knowledge, Culture and Change Management, Vol. 8. No. 10., ISSN: 1447-9524, pp. 79-90, 2009
6/ A témakörben publikációkat közlő (max. 5) legfontosabb hazai és nemzetközi folyóiratok megnevezése, azok A-D, Q1-Q4 besorolása
1. Kybernetes (Q1)
2. International Journal of Human Resource Management (Q1)
3. Journal of Organizational Behavior (Q1)
4. Industry and Innovation (Q1)
5. Journal of Artificial Intelligence Research (Q1)
előírt nyelvtudás: angol
felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2020-12-17 |
|
|
|
|
|
|
|
Bejelentkezés
