témavezető: Mócsai Attila
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem Élettani Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A PhD-téma keretében a csontlebontásban szerepet játszó oszteoklasztok fejlődésének és csontlebontó működésének molekuláris mechanizmusait vizsgáljuk. Kutatásaink elsősorban az oszteoklasztok sejtfelszíni integrin molekuláinak működésére és az osteoklasztokon belüli jelátvivő folyamatokra irányulnak. Céljaink eléréséhez in vitro differenciáltatott primer osztoklasztokat, génhiányos egereket, retrovirális géntranszdukciót, biokémiai és mikroszkópos vizsgálati technikákat alkalmazunk.
A téma konkrét célkitűzései az alábbiak:
1) Az oszteoklasztok fejlődésének és működésének jellemzése
Az SE Élettani Intézetében rutinszerűen tenyésztünk oszteoklasztokat vad típusú egér csontvelőből és vizsgáljuk azok csontlebontó képességét. A PhD-téma egyik célja módszertani ismereteink további bővítése. Ez új tenyésztési körülményeknek (osztoklaszt-oszteoblaszt ko-kultúra, különböző integrin-ligand felszínek), egyéb kiindulási szövetből (lép, magzati máj) való osztoklaszt-differenciáltatásnak, élő és fixált sejtek nagyfelbontású hagyományos és konfokális mikroszkópos vizsgálatának, valamint a csontlebontás biokémiai mérési módszereinek a beállítását jelenti. Ezen módszerekkel tovább jellemeznénk az oszteoklasztok fejlődését és működését.
2) Ismert oszteoklaszt-fehérjék működési mechanizmusának jellemzése
Korábbi kísérleteinkben kimutattuk, hogy a DAP12, az Fc-receptor -lánc (FcR) és a Syk alapvető szerepet játszanak az oszteoklasztok fejlődésében és a csontlebontásban. Irodalmi adatok alapján ismert az V3 integrinek, illetve az Src-típusú tirozin-kinázok szerepe ugyanezen folyamatokban. Terveink között szerepel a DAP12, FcR és Syk integrinekkel és Src-kinázokkal való funkcionális kapcsolatának vizsgálata. Ezen kísérleteinket 3 integrin-hiányos (CD61–/–), valamint Src-kináz-hiányos (Src–/–, Src–/–Hck–/–Fgr–/–Lyn–/–) egerekből származó sejtek biokémiai és mikroszkópos vizsgálatával végezzük. Ezen törzsek a Semmelweis Egyetemen rendelkezésünkre állnak. Ezenkívül vad típusú és mutáns fehérjéknek a megfelelő génhiányos sejtekbe való retrovirális visszajuttatásával fel fogjuk térképezni a DAP12, az FcR és a Syk molekulák funkcionális szerepet játszó részeit. A későbbiekben meg fogjuk vizsgálni a fenti fehérjék funkcionális kapcsolódását egyéb ismert oszteoklaszt-fehérjékkel (pl. OSCAR, TREM2, Cbl, Pyk2, Vav, p130CAS) is.
3) Az oszteoklasztok fejlődéséhez és működéséhez szükséges új fehérjék azonosítása
Oszteoklasztokban jelen van és aktiválódik a PLC2 és a p190RhoGAP fehérje, ezek funkcionális szerepe azonban nem tisztázott. Munkacsoportunk kezdeményezte a PLC2–/– és a p190RhoGAP–/– egerek Magyarországra szállítását. A két fehérje funkcionális szerepét ezen egerek oszteoklasztjainak tenyésztésével és vizsgálatával fogjuk elemezni. Mivel mind a PLC2–/–, mind a p190RhoGAP–/– egerek súlyos embrionális, illetve perinatális tüneteket mutatnak, a mutáns oszteoklasztokat magzati máj felhasználásával történő csontvelőtranszplantációt követően a létrehozott kimérák csontvelejéből tenyésztett sejteken vizsgáljuk. A csontvelőtranszplantáció módszere a beállítás fázisában van a Semmelweis Egyetemen. A későbbiekben vizsgálni fogjuk még az Unc119 fehérje szerepét oszteoklasztokban. Ezen kísérleteinket RNS-interferencia segítségével, Unc119-specifikus siRNS retrovirális bejuttatásával végezzük. Hosszútávú terveinkben szerepel továbbá egy retrovirális siRNS-bejuttatáson alapuló funkcionális szűrőrendszer beállítása, amely lehetővé tenné további, az oszteoklasztok működéséhez szükséges fehérjék azonosítását.
Bejelentkezés
