témavezető: Szabó Gábor
helyszín (magyar oldal): Érsebészeti Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Eddigi vizsgálatok:
A közelmúltban kimutattuk, hogy az agyhalál indukciója in vivo egy kezdeti hyperdynám válaszreakcióhoz és egy azt követő hemodinamikai és neurohumorális diszregulációhoz vezet. Az agyhalál indukcióját (intrakraniális nyomásfokozódás) követő öt percen belül a szívfrekvencia bal kamrai szisztolés és az artériás középnyomás, a perctérfogat és a miokardiális kontraktilitás szignifikánsan növekednek a plazma katekolamin koncentrációk mintegy 100-szoros emelkedésével kísérve. Az akut reakció lezajlása után a legtöbb hemodinamikai paraméter visszatért a kiindulási szintre. A szisztémás ellenállás és artériás vérnyomás fél órával az agyhalál indukciója után szignifikánsan lecsökken, amit a bal kamrai nyomás és dP/dt csökkenése követ. A miokardiális kontraktilitás csak öt óra elmúltával mutat csökkenést. Az akut reakció után generalizált hormondepléció figyelhető meg a katekolaminok, tiroxin, trijódtironin, ACTH, kortizon, vazopresszin szintek jelentős csökkenésével. Az agyhalál indukciója a bal kamraihoz hasonló hemodinamikai változásokhoz vezet a jobb kamrában. Szemben a szisztémás ellenállással a pulmonális ellenállás stabil marad az akut reakció lezajlása után is. Négy órás hipotermiás ischaemia után a szívfunkció jellegzetes időbeli lefolyású visszatérése figyelhető meg mind az agyhalott mind a kontroll állatokban. A szisztolés funkció paraméterei szignifikáns növekedést mutatnak a reperfúzió első órája alatt, ezután nem tapasztalható további változást. A diasztolés funkció nem mutat időbeli változást. A szisztolés funkció javulásával párhuzamosan a koronária vérátáramlás és miokardiális oxigénfogyasztás növekedése illetőleg a koronária ellenállás csökkenése figyelhető meg. Annak ellenére, hogy az explantációt megelőzően az agyhalott donorokban hemodinamikai instabilitás észlelhető, nem volt különbség az egészséges kontroll és agyhalott donorból kivett szívek funkciója között. Egy óra reperfúzió után szintén nem található különbség az ex vivo vizsgált szívek funkcióját tekintve hipoterm ischaemiával vagy anélkül.
A javasolt munka alapvetően experimentális jellegű. A agyhalál kardiovaszkuláris és respiratorikus hatásait vizsgálja kutyamodellen. Különböző donor terápiák és donorválasztási stratégiák hatásait kísérletes szív-, szív-tüdő- és tüdőtranszplántáció után értékeli. A projekt célja a szervfunkció optimalizálása és a donor szervek pontosabb értékelésére szolgáló eljárások kidolgozása. E témában a kardiovaszkuláris patofiziológia és intenzív terápia alapos ismerete mellett a kiváló manualitás is elengedhetetlen feltétel. A kísérletek első fázisa a heidelbergi egyetem kísérletes szívsebészetén folyik (kb. 1 év). A program másodok fele a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ Kísérleti Kutató Laboratóriumában folytatódik, amelynek a heidelbergi transzplantációs modellek magyarországi meghonosítása is része. Lehetőség van a heidelbergi transzplantációs beteganyagon klinikai vizsgálatok végzésére is.
Bejelentkezés
