témavezető: Molnár Miklós Zsolt
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Kutatásaink során a krónikus veseelégtelen betegek körében előforduló gyulladás, malnutríció, malnutriciós-inflammatiós komplex szindróma (MICS), illetve poszt-transzplantációs vérszegénység (posttransplant anemia-PTA) pathomehanizmusában feltételezhetően szerepet játszó tényezőket, a MICS és PTA fennállásával összefüggésben álló korrelátumok epidemiológiai kérdéseit tanulmányozzuk. Elemezzük ezen tényezők életminőséggel, genetikai polimorfizmusokkal és kemény klinikai végpontokkal való összefüggéseit is.
Bár vesetranszplantált betegek körében a kardiovaszkuláris betegségek hagyományos rizikófaktorai gyakran előfordulnak, ez nem magyarázza az érbetegségek aránytalanul magas prevalenciáját ebben a betegcsoportban. Éppen ezért az utóbbi időben egyre nagyobb érdeklődés övezi az olyan nem hagyományos rizikófaktorokat, mint a gyulladás, malnutríció, elhízás, vaszkuláris kalcifikáció vagy az oxidatív stressz. Továbbá genetikai tényezők is jelentősen befolyásolhatják az immunválaszt, a gyulladásos markerek mintázatát, valamint az atherosclerosis és a vaszkuláris kalcifikáció előfordulását ebben a betegcsoportban. Munkacsoportunk korábbi vizsgálataiban igazoltuk, hogy a PTA igen gyakori vesetranszplantált betegek körében, s növeli a betegek mortalitási rizikóját. A PTA patomechanizmusában szerepet játszhat a krónikus gyulladás és malnutríció.
A pro- és anti-inflammatorikus citokinek komplex egyensúlya alapvető feltétele a különböző külső ingerekre adott gyulladásos válasz megfelelő keretek között tartásának. Egy potenciális veszélyes külső tényezőre adott gyulladásos válasz esetén például a pro-inflammatorikus citokinek (IL-1β, IL-6, IL-8 és TNF-alfa) magas szintje, és az anti-inflammatorikus citokinek (IL-4, IL-10) alacsony szintje jelenti a megfelelő védelmet a szervezet számára. A pro-inflammatorikus irányban a kiváltó tényezők megszűnése után is tartósan eltolódott egyensúly ugyanakkor patológiás folyamatokat, például atherosclerosist indukálhat. A gyulladásos válasz kialakításában és szabályozásában szerepet játszó citokinek szintjét több tényező, köztük genetikai faktorok határozzák meg.
A malnutríció és a gyulladás közötti kapcsolat mind az átlagpopulációban, mind a végstádiumú vesebetegek körében is gyakran vizsgált patofiziológiai mechanizmus, mely az elmúlt években egyik vezető kutatási témává vált a nefrológiában. Krónikus vesebetegek körében a gyulladás és a zsírszövet által termelt adipokinek összehangolt változásai vezethetnek a MICS kialakulásához.
A MICS dializált betegek ismert kardiovaszkuláris rizikófaktora. A MICS jelenléte művese-kezelt betegekben összefügg az atherosclerosissal (ebben az esetben Malnutríció Inflammáció Artherosclerosis (MIA) szindrómának is hívják) és az oxidatív stresszel. A MICS a csökkent erythropoietin érzékenységgel, az emelkedett morbiditással és mortalitással is kapcsolatot mutat dializált betegpopulációban. Nem ismert azonban a MICS, a vérszegénység, a kardiovaszkuláris- és az összmortalitás és morbiditás kapcsolata vesetranszplantált betegek körében.
Kutatásaink a SE Nefrológiai Munkacsoportjában zajlanak az SE Transzplantációs és Sebészeti, illetve I. számú Belgyógyászati Klinikáján. E munkacsoport egyedülálló keretet biztosít MICS, illetve PTA kutatására, számos vizsgálómódszer megismerésére, valamint az eredmények elemzésének, értékelésének elsajátítására. Az általunk indított tanulmányokban dializált, vesetranszplantált, illetve más szervtranszplantált betegek körében végzünk vizsgálatokat, melynek során citokinek, genetikai polimorfizmusok mellett a MICS kialakulásában szerepet játszó tényezőket elemezzük. Tanulmányozzuk továbbá a MICS és PTA prevalenciájának alakulását, választ keresünk arra a kérdésre, hogy a betegségek jelenléte mely tényezőkkel mutat összefüggést. Vizsgáljuk a fenti betegségek és a klinikai kimenetel (életminőség, morbiditás, graft-túlélés, mortalitás) kapcsolatát.
A kérdéskör iránt érdeklődő Ph.D. hallgató bekapcsolódik a csoport által végzett kutatómunkába, megismeri a kérdéskör szakirodalmát, részt vesz a témában rendezett hazai és külföldi konferenciánkon. Lehetősége lesz a projektben alkalmazott módszerek (ELISA, polimorfizmus vizsgálatok), valamint epidemiológiai módszerek álsajátítására. A csoport által vizsgált kérdések jelenleg a nefrológia mellett számos más szakterület (belgyógyászat, genetika, stb.) érdeklődésének előterébe kerültek, s a csoport nemzetközi kapcsolatai, a kutatások szakmai színvonala mellett ez is biztosítékot jelent, hogy a hallgatók által végzett empirikus kutatómunka nemzetközi szinten is publikálható eredményekhez vezet.
Bejelentkezés
