témavezető: Kökény Gábor
helyszín (magyar oldal): SE helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Előzmények
A diabetes előfordulásának exponenciális növekedésével párhuzamosan nő a diabeteses nefropátia, s ezzel együtt a krónikus vesefibrózis gyakorisága. Vesefibrózisban transzformáló növekedési faktor-beta (TGF-ß) hatására az extracelluláris mátrix fehérjéi felszaporodnak a glomerulusokban (glomerulosclerosis) valamint a tubulointerstíciumban .
A podociták részt vesznek a glomerulus basalmembrán és a lábnyúlványaik közötti filtrációs rés felépítésében, valamint mechanikai vázat képeznek a kapilláriskacsoknak. A magasan differenciált podociták érzékenyek károsító hatásokra (pl. oxidatív és mechanikai stressz, hiperglikémia). A podociták károsodása kulcsfontosságú lépés a diabeteses glomerulosclerosis kialakulásában , . A károsodás hatására a podociták számos olyan molekulát expresszálnak, melyek további podocita károsodást okoznak: megnő az intracelluláris RAS aktivitása, valamint a podociták szenzitizálódnak a környezeti TGF-ß-ra 4, . Mindezek következménye a podociták apoptózisa, ami megnövelt filtrációs nyomást (s újabb mechanikai stresszt) jelent a megmaradó podocitáknak. A mechanikai stressz kivédésére a podocitákban a citoszkeletont stabilizáló folyamatok indulnak el (pl. desmin termelés), ugyanakkor csökken a filtrációs rést képező fehérjék, pl. nephrin és podocin expressziója 4,5. A filtrációs rés sérülése már korai stádiumban megfigyelhető, hozzájárulva a mikroalbuminuriához , , mely viszont önmagában is aktiválja a podocitákat , így zárva az önrontó kört.
Bár számos gyógyszer képes lassítani a diabeteses nefropátiát (pl. ACE-gátlók), nem képesek megállítani a progressziót, így szükség van új terápiákra. Irodalmi és saját kísérleti adataink is arra utalnak, hogy a podociták károsodásának csökkentése jelentősen lassítja a diabeteses glomerulosclerosis progresszióját, mely lehetőséget ad új, célzott terápiák kipróbálására.
Célkitűzések
Állatmodellen (streptozotocin (STZ) 1-es típusú diabetes modell) valamint podocita sejtvonalon vizsgáljuk a podocita károsodás molekuláris mechanizmusait különböző kezelések hatására.
1) Diabeteses podocita károsodás vizsgálata STZ állatmodellben
2) Hiperglikémia vizsgálata podocita sejtvonalon
3) Modellek molekuláris biológiai karakterizálása, a progresszió követése.
Módszerek
Streptozotocin indukált diabetes modell és in vitro kísérletek
Hím Sprague-Dawley patkányokban STZ egyszeri 60 mg/kg dózisú ip. inkekciójával a ß-sejtek irreverzíbilis károsodását idézzük elő. A nefropátia 2-3 hónappal a diabetes indukció után alakul ki, ekkor végezzük el a vesék vizsgálatát.
Egér podocita sejtvonalon vizsgáljuk, hogy az egyes kezelési módok hogyan befolyásolják a hiperglikémia okozta podocita károsodást (nephrin, podocin, desmin expresszió).
Szövettani és molekuláris biológiai módszerek
A vesék szövettani értékelése mellett immunhistokémiával vizsgáljuk a podocita károsodás mértékét. Kvantitatívan értékeljük az egyes mátrix komponensek, a profibrotikus faktorok, valamint nephrin, podocin expresszióját real time RT-PCR és Western blot segítségével.
Irodalom
Bejelentkezés
