témavezető: Szabó Gábor Viktor
helyszín (magyar oldal): SE Ér- és Szívsebészeti Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Magyarországon kb. 300 ezer érszűkületben szenvedő beteggel számolhatunk, és súlyos perifériás érbetegség miatt évente megközelítőleg 7000 alsó végtagi amputációra kerül sor. A fő kiváltó ok az atherosclerosis, diabetes, M. Buerger. Sok betegnél a perifériás típusú érbetegség vagy a kór előrehaladott volta miatt érsebészeti rekonstrukció nem végezhető, a rendelkezésre álló gyógyszeres kezelés pedig már nem elegendő. Az ő esetükben jelenthet reményt a végtagmegtartásra az őssejt-kezelés. Az őssejtek biológiai sajátosságainak megismerésével új távlatok nyílnak meg az érgyógyászatban
Az embrionális fejlődés korai stádiumában a sejtek még majdnem minden irányban képesek differenciálódni. A felnőtt szervezetben már csak kisszámú, ún. szöveti őssejt van. Ezek a szöveti őssejtek fontos szerepet töltenek be a sérülések regenerációjában és a folyamatosan megújuló szövetek (például a vérképzőrendszer) fiziológiás működésében. Sorsukat a közvetlen környezetükből, az őssejt-niche-ből érkező proliferációs, differenciációs és túlélési jelzések határozzák meg. A folyamat mechanizmusa azonban mindmáig tisztázatlan. Bizonyos esetekben a felnőtt szöveti őssejtek különböző fejlődési irányokba képesek differenciálódni, sokszor még fejlődéstanilag nem rokon sejttípusokká is át tudnak alakulni
A szervezetben nagyon kevés szöveti őssejt van. A csontvelőben kb. minden 105 magvas sejtből egy lehet vérképző őssejt, de viszonylag könnyen hozzáférhető, autológ módon alkalmazható. A perifériás vérben nagyságrendekkel kevesebb, de még elérhető mennyiségű, izolálható őssejt kering. Felszíni markereik alapján lehet a vérképző őssejteket azonosítani és eredményesen izolálni. Az embrionális őssejtek felhasználása etikai, jogi, orvosi okok miatt nem lehetséges.
Magyarországon eddig két, alsó végtagi érbetegeknél alkalmazott őssejt-kezeléses vizsgálat zajlott. A Debreceni Egyetem munkacsoportja Dr. Boda Zoltán professzor vezetésével csontvelőből izolált őssejtekkel (BM-MNCs, bone-marrow-derived mononuclear cells) hét beteget kezelt eredményesen. A betegektől 200 ml csontvelőt vettek, ebből izolálták az őssejteket, amelynek kb. 10 ml koncentrátumát injekciózták a gastrocnemius izomzatba. Budapesten a Semmelweis Egyetem Érsebészeti Klinkáján Dr. Acsády György professzor vezetésével, randomizált vizsgálattal perifériás vérből vett őssejtekkel tíz beteg sikeres kezelése történt, további tíz beteg kontrollként szolgált. Itt 250 ml vénás vérből történt az őssejtek izolálása (ACPs, angenic cell precursors), differenciálása, majd a gastrocnemius izomzatba 30 ml im. beadása.
A kezelések eredményességét doppler vizsgálat, TCO2 mérés, fájdalom-index kontroll, járásképesség-vizsgálat igazolta, míg a leglátványosabb eredményt a követések során igazolt végtagmegtartás magas aránya jelentette.
Európában sok helyen zajlanak sikeres vizsgálatok alsó végtagi érbetegek őssejtekkel történő kezelésére, nagy esetszámmal, jó eredménnyel, alacsony szövődmény-rátával. A legelterjedtebb eljárások a folyamat gyors és egyszerű volta miatt a csontvelői őssejtek felhasználásával történnek. Az ehhez szükséges technikai háttér adott, az őssejtek szeparálásához szükséges komplex rendszerek Magyarországon is elérhetőek
Az őssejt-kezelés semmilyen különleges előkészítést és utókezelést nem igényel. Nincs szükség az eredeti csontvelő eltávolítására, teljes cytopenias periódusra, immunkezelésre. A beteg számára a csontvelő punkciója jelentős megterhelést, fájdalmat, kockázatot nem jelent, a perifériás vér szintjén történő eljárás pedig egy vérvétellel egyenértékű. A procedúra autológ volta miatt immunológiai kockázat nem jelentkezik.
Az ischaemias izomzatba beadott őssejtek mikroerek, kapilláris képzésre alkalmasak, az eredmény a végtagi izomzat jobb vérellátása, így a panaszok enyhülése, a sebek gyógyulása, a járásképesség javulása, illetve végtagmentés.
Ezen vizsgálatokkal egyidejűleg hasonló elven alapuló nagyszámú klinikai vizsgálat zajlik az ischaemias myocardialis izomzat kezelésére, jó eredménnyel.
A kutatási téma célja: inoperábilis, perifériás típusú, kritikus végtagi ischaemias állapotú betegek őssejtes kezelésének vizsgálata:
• A betegek kiválasztása mérhető paramétereik alapján (doppler index, TCO2, járásképesség, ulcus/gangrena, fájdalom).
• Az őssejt izolálás módszertanának kidolgozása, a különböző eljárások vizsgálata, és összehasonlítása a hozzáférhetőség, az eredményesség és a beteget érő megterhelés szempontjából
• Az őssejt preparátum biztonságos beadása módszertanának kidolgozása, az esetleges fellépő szövődmények minimalizálására.
• A betegkövetés, gondozás kidolgozása.
• Az eljárás gazdasági, finanszírozási elemzése, a lehetséges források feltárása.
Bejelentkezés
