témavezető: Rozgonyi Ferenc
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, Bőr, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
A Staphylococcus genus tagjai gyakori kórokozói mind nozokomiális, mint közösségben szerzett fertőzéseknek. A genus legnagyobb jelentősséggel bíró tagja az obligát patogén S. aureus faj. Számos toxikus és nem toxikus virulenciafaktora segítségével korábban teljesen egészséges szervezetben és immunszupresszált egyénekben is súlyos fertőzéseket képes kialakítani. A baktérium fizikai és kémiai hatásokkal szemben ellenálló, így mind a környezetben, mind kórházi körülmények között gyakran megtalálható. Utóbbi esetben a különböző invazív orvosi beavatkozások behatolási kaput hoznak létre a baktérium számára. Egészséges személyek gyakran tünetmentesen hordozzák a S. aureus baktériumot, ezáltal infekciók kiindulási forrásai lehetnek.
Az első methicillin rezisztens S. aureus (MRSA) törzsek a 60-as években jelentek meg, azóta az egész világon elterjedtek. Előfordulási gyakoriságuk országonként változó, Magyarországon a S. aureus fertőzések 10%-át okozzák MRSA törzsek, számuk évről évre növekszik. Az MRSA törzsek által okozott fertőzések komoly terápiás problémát jelentenek, mivel a methicillin rezisztencia az törzsek túlnyomó részénél számos más antibiotikum-csoporttal szembeni rezisztenciával társul.
A doktori téma része a S. aureus virulenciájának, antibiotikum rezisztenciájának, a fertőzés pathomechanizmusának és a MRSA és az MSSA törzsek közti különbségeknek vizsgálata.
A törzsek azonosításához hagyományos és molekuláris biológiai módszereket alkalmazunk, a mecA, nucA, 23SrDNS géneket polimeráz láncreakció (PCR) segítségével mutatjuk ki. A S. aureus törzsek antistaphylococcális antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának vizsgálata quantitatív módon, minimális gátló koncentráció (MIC) meghatározásával történik. Ez a módszer a rutinszerűen alkalmazott korong-difffúziós vizsgálatokhoz képest pontosabb képet ad a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának fokozatos változásairól. A vizsgálatokat három országból - Magyarországról, Ausztriából és Macedóniából - származó MRSA és MSSA törzseken végezzük el. Vizsgáljuk a törzsek patogenitását és virulanciafaktorait, az azokat kódoló gének PCR-rel történő kimutatása révén. A törzsek epidemiológiai kapcsolatát pulzáltatott mezejű gélelektroforézis (PFGE) segítségével elemezzük.
A kapott eredmények segítségével egyrészt összehasonlíthatók a S. aureus törzsek antibiotikum rezisztenciájának és virulenciájának országonkénti különbségei, hozzájárulva a hazánkban keringő törzsek jellegzetességeinek megismeréséhez. Másrészt számos tényező figyelembe vételével elemezhetjük az MRSA és az MSSA törzsek közti különségeket, választ keresve arra a kérdésre, vajon külön subspeciesnek tekinthető-e az MRSA a S. aureus fajon belül.
Bejelentkezés
