A kalcium- és csontanyagcsere betegségeinek és az azt befolyásoló gyógyszereknek a hatása a csont ásványianyag tartalmára, minőségére és mechanikai kompetenciájára
témavezető: Horváth Csaba
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Metodikai kutatások
A kalcium- és csontanyagcsere leggyakoribb betegségei az involutios osteoporosisok. Felismerésükben, ill. kórszármazásuk kutatásában központi szerep jut az ásványi csonttömeg mérésének, amit a hagyományos röntgenvizsgálatnál nagyságrenddel pontosabb módszerekkel (fotonabsorptiós osteodensitometria, quantitatív computer tomographia, quantitatív csontultrahang, mágneses magrezonancia, röntgen-morfometria) mérünk. A a csontok fragilitását az ásványi csonttömeggel azonos mértékben határozza meg a csont szerkezete és minősége. Ezt korábban csak invasív eljárásokkal (pl. csontbiopsiával) lehetett tanulmányozni. A quantitatív ultrahangos csontvizsgáló eszközök olyan numerikus információt nyújtanak a csontról, ami elsősorban a csontminőséggel áll kapcsolatban, s e kapcsolat vizsgálata a metabolikus osteopathiák kutatásában és klinikumában egyaránt áttörést ígér. A csontminőség a diagnosztika vizsgálható elemévé vált, amely a betegség progressziója vagy kezelése során követhető.
Kórélettani kutatások
Az involutiós osteoporosisok, az osteomalacia vagy a hyperparathyreosis klasszikus anyagcsere-csontbetegséget okoz, amelyben az ásványi csonttömeg csökken. Emellett azonban számos további, a kalcium metabolismust is érintő kórállapot vezethet osteopeniára (hyperthyreosis, autoimmun gyulladások, essentialis hypercalciuria), amelyek nagylétszámú rizikócsoportokat jelentenek. Bár ismereteink bővültek ezen osteopeniák pathogenesiséről, számos kérdés nyitott még, a kalcium-anyagcsere némely más betegségének a csonttömegre gyakorolt hatása (hatásmódja) pedig egyelőre teljesen ismeretlen. Ilyen izgalmas új terület pl. a férfiak osteoporosisa, amely a nőkével csak részben azonos kórszármazású betegség.
Farmakológiai kutatások
A csonttömeg fogyásának, ill. a fragilitáshoz vezető minőségromlásnak fontos területét jelentik a iatrogen osteopeniák, amelyek más betegségek tartós kezelése során keletkeznek (steroid osteoporosis, antiepilepticumok, anticoagulánsok). Nagyrészt tisztázatlan kórszármazásuk megismerése a kezelésükhöz vezető út lehet. Legújabban a histamin osteoporogén szerepét vetettük fel egerek csontvizsgálata alapján, mert a histidin-dekarboxiláz gén knock-out után nagyobb csonttömeget figyeltünk meg és az ovariectomia után szokásos csontvesztés is elmaradt. Az állatkísérletes adat humán vizsgálatát megkezdtük, hiszen ez közvetlen therápiás konzekvenciákat ígér.
Klinikofarmakológiai kutatások
Az osteoporosis gyógykezelése nem megoldott kérdés. A csontresorptiót gátló szerek köre egyre bővül, hatásmódjuk megismerése állandó kutatási feladat. Még fontosabb a csontképzést előmozdító kezelés kimunkálása és bevezetése. A legizgalmasabb a 'coupling' gyógyszeres befolyásolásának lehetősége, ami valóban új therapiás fejezetet nyithat meg.
A különféle antiporoticumok más-más mértékben növelik a csontdensitast, miközben közel azonos mértékben csökkentik a csontok fragilitását. Ez azt sugallja, hogy az osteoporosis gyógyszerei a mennyiség mellett a csontminőséget is befolyásolják és ez munkacsoportunk legújabb kutatási területe.
A téma célkitűzései:
A kalcium anyagcsere betegségeinek és a metabolikus osteologia körébe eső kórképeknek a kutatása, elsősorban a pathogenesis jobb megismerése és a therapia fejlesztése érdekében.
Bejelentkezés
