A gyógynövények felhasználásnak alapja biológiailag aktív anyagaik, így ezek felhalmozódási szintjének és speciális összetételének optimalizálása alapvetően fontos. A gyógynövények hatóanyagainak egy része stresszmarkerként is szolgálhat, azaz a tapasztalatok szerint stresszfaktorok hatására fokozott mértékben képződik. Különösen igaz ez pl. a fenoloid típusú vegyületekre. A kérdés azonban igen összetett, mert még ugyanaz a molekula is képződhet eltérő úton a különböző növényfajokban. Az elmúlt időszakban megindultak az arra vonatkozó kísérletek, hogy milyen módon serkenthető a hatóanyag képződés kívülről bevitt, a növények ellenállását és védekező képességét fokozó ún. elicitor vegyületekkel, valamint stresszindukcióval. Cél az, hogy egyidejűleg a növény alapvető életfolyamatai ne károsodjanak és a biomassza produkció ne csökkenjen.
E kutatás során szélekörű irodalmi feltárásra építve kiválasztjuk és kísérletbe vonjuk a potenciális elicitorokat különböző (fenoloid, terpenoid, alkaloid) hatóanyagokat termelő és eltérő típusú drogot adó gyógynövények esetében. Az eredmények modellként szolgálhatnak új, elméleti jelentőségű következtetések levonásához, de ugyanakkor utat nyithatnak a gyakorlati fejlesztéseknek is. A vizsgálatok klímakamrában és szabadföldön valamint a fitokémiai laboratóriumban folynak. A munkához MSc szintű növényélettani, biokémiai ismeretek valamint megfelelő angol nyelvtudás szükséges. Várjuk a társegyetemeken végzett hallgatókat is!