Bejelentkezés
 Fórum
 
 
Témakiírás
 
Az ionizáló sugárzás késői genetikai hatásainak a vizsgálata

TÉMAKIÍRÁS

Intézmény: Semmelweis Egyetem
klinikai orvostudományok
Patológiai tudományok Doktori Iskola

témavezető: Sáfrány Géza
helyszín (magyar oldal): Országos F. Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet
helyszín rövidítés: OFJC


A kutatási téma leírása:

A pályázat keretén belül az ivarsejtekben ionizáló sugárzás hatására kialakuló mutációk gyakoriságát szeretnénk vizsgálni. Tanulmányozni kívánjuk azt is, hogy az így létrejött genetikai károsodások mennyiben járulhatnak hozzá daganatos megbetegedések kialakulásához a következő nemzedékekben.
Az ionizáló sugárzás az egyik legfontosabb környezeti mutagén. Az ionizáló sugárzás késői hatásai közül jól ismert a közvetlen daganatkeltő hatás a sugárzásnak kitett egyedekben. Emellett azonban az ionizáló sugárzás az ivarsejtekben is gerjeszthet mutációkat, amelyek átöröklődhetnek a következő nemzedékekre és ott genetikai megbetegedéseket és/vagy daganatokat okozhatnak. Az ivarsejtekben létrejövő mutációk hosszú távon befolyásolhatják az érintett populáció genetikai összetételét. Az ivarsejtekben bekövetkező mutációk gyakoriságát ugy tudjuk becsülni, hogy az adott egyed utódaiban vizsgáljuk, az un. miniszatellit vagy hipervariábilis DNS régiókban bekövetkező mutációk számát (1-6).
1. Kísérleteinkben ivarérett hím egereket sugarazunk be különböző dózisu - és neutron-sugárzással, majd a besugárzás után az állatokat besugarazatlan nőstény egerekkel pároztatjuk. Az utódok miniszatellit DNS régióiban mérjük a mutációk gyakoriságát.
2. Nyomon követjük a daganatos megbetegedések alakulását a miniszatellit mutációkat tartalmazó és azt nem tartalmazó csoportban.
3. Valószínű, hogy az elsodleges sugárhatás csak egy vagy néhány olyan mutációt okoz az ivarsejtekben, amelyek daganatos megbetegedések kialakulásához vezethetnek. A daganatok keletkezéséhez elengedhetetlenül szükséges többi mutáció pedig esetleg csak nemzedékek múlva, újabb mutagén ingerek hatására alakul ki. Ezen lehetőség tanulmányozására a besugarazott egyedek miniszatellit mutációkat tartalmazó ill. azt nem tartalmazó utódait kémiai karcinogénnel kezeljük és vizsgáljuk a daganatok kialakulását a két csoportban.

Irodalom

1. Dubrova YL, Nesterov VN, Krouchinsky NG, et al. Nature 380:683-688, 1996.
2. Kubota Y, Shimada A, Shima A. Proc. Natl. Acad. Sci. USA. 92:330-4, 1995
3. Fan YJ, Wang Z, Sadamoto S, Ninomiya Y, Kotomura N, Kamiya K, Dohi K, Kominami R, Niwa O. Int J Radiat Biol. 68:177-83, 1995
4. Pelevina II, Gotlib VI, Kudriashova OV, Serebrianyi AM, Afanasjev GG. Radiats Biol Radioecol Jul-Aug; 36:546-60, 1996
5. Morgan WF, Day JP, Kaplan MI, McGhee EM, Limoli CL, Radiat-Res. 146:247-58, 1996
6. Honma M, Mizusawa H, Sasaki K, Hayashi M, Ohno T, Tanaka N, Sofuni T. Mutat Res. 304:167-79, 1994

felvehető hallgatók száma: 3

Jelentkezési határidő: 2019-01-30

 
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )