A nitrogén monoxid, a 1998-as év „Nobel-díjas molekulája”, egy Janus arcú molekula amely mégis az emberi szervezet egyik kulcsmolekulája. Annak ellenére, hogy egy egyszerű molekula, a nitrogén-monoxid fontos biológiai szabályozó és alapvető eleme a neurológiai, fiziológiai és az immunológiai folyamatoknak. Egészséges szervezetben alapvető a keringésszabályozásban – az érelmeszesedés, a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófák bekövetkezése elleni folyamatokban – játszott szerepe. Kulcsszerepe van a szív működésében és az érrendszerben a vérnyomás és az egyes életfontosságú szervek vérellátottságának fő szabályozójaként. Fő hatásmechanizmusa a guanilát-cikláz aktivitásának befolyásolása révén a cGMP szint emelkedése. A NO másik fontos intracelluláris hatása a tiol és cisztein csoportok S-nitrozilációja. Ez a poszttranszlációs módosulás reverzibilis módon befolyásolja a proteinek funkcióját. A NO hatásmechanizmusa szorosan összefügg a szuperoxid molekulával együtt alkotott peroxinitrit hatásaival. A NO és a peroxinitrit pontos hatásmechanizmusa azonban az intenzív kutatások ellenére mindmáig részleteiben nem teljesen ismert. Ezért célunk ezen molekulák hatásmechanizmusának pontosabb felderítése különös tekintettel a szívizom adaptációjára.
előírt nyelvtudás: angol felvehető hallgatók száma: 1
Bejelentkezés
