A myeloma multiplex (MM) rosszindulatú hematológiai megbetegedés, amelyet a centrum germinatívumokból (GC) kilépő, malignusan átalakult plazmasejtek klonális burjánzása jellemez. A tumor elsősorban a csontvelőben fejlődik, de a betegség késői stádiumában extramedullárisan is manifesztálódhat (plazmacytoma, illetve plazmasejt leukémia). Mivel a neoplasztikus sejtek a B-sejt fejlődés utolsó szakaszát képviselik, túl vannak az immunglobulin nehéz-(IgH), illetve könnyű-(IgL)-lánc géncsaládokban bekövetkező V(D)J génátrendeződésen, az affinitás érésen (hipermutáció) és az osztályváltáson. A malignus plazmasejtek a betegek mintegy 55%-ában IgG, 25%-ában IgA izotípusú ellenanyagot, további 15%-ában pedig szabad k vagy l könnyűláncot (Bence-Jones protein) szekretálnak. Kevesebb, mint 5%-ukban jelennek meg más izotípusú (IgM, IgD, IgE) immunglobulinok, illetve fordulnak elő fehérjét nem szekretáló tumorok. Így a g és az a nehézláncok, valamint a k és a l könnyűláncok variábilis régióit kódoló génszakaszok nukleotid szekvenciájának új generációs szekvenálás (NGS=next generation sequencing) segítségével történő meghatározása az MM-be szenvedő betegek ≈95%-ában alkalmas a malignus klón egyértelmű azonosítására. Bár egyes pontmutációk tükrözhetik a tumor intraklonális heterogenitását is, az adott tumorra jellemző variábilis szekvenciák azonosítása elsősorban a betegség progressziójának követésére és az alkalmazott terápia hatékonyságának vizsgálatára alkalmas módszer. Ráadásul jó kiindulási pontot jelent az MRD (=minimal residual disease) pontos meghatározásához, ami az MM esetében máig megoldatlan probléma. További jelentős előrelépést jelentene, ha sikerülne igazolni, hogy a betegek vérében keringő tumorsejtek, sőt netán a vérplazmából izolálható DNS is alkalmas a fent említett szekvenciák meghatározására, illetve a neoplasztikus klón sorsának követésére, ahogy ezt néhány munkacsoport feltételezi. Így a beteg állapota folyamatosan monitorozható lenne egyszerű vérvételek segítségével, fájdalmas és invazív beavatkozás – csontvelő aspiráció - nélkül is. A doktori téma során ez a tudományos kutatás egy diagnosztikai-terápiás együttműködés keretei között valósulna meg, melyben az Egyesített Szent István és Szent László Kórház szakorvosai és biológus kutatói is részt vesznek.
előírt nyelvtudás: angol középfok további elvárások: magas szintű immunológiai, molekuláris biológiai- és sejtbiológiai ismeretek; előny, ha a jelölt a bioinformatikai ismeretek alapjával is tisztában van, azokat alkalmazni tudja az új generációs szekvenálás során nyert adatok elemzésében
Bejelentkezés
