témavezető: Sepp Róbert
helyszín (magyar oldal): , SZTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ helyszín rövidítés: ÁOK
A kutatási téma leírása:
Háttér: Az ioncsatorna betegségek a szív ioncsatornáit kódoló géneket érintő mutációk által okozott aritmogén kórképek. Az ioncsatorna betegségek leginkább ismert formái közé a hosszú QT szindróma (long QT syndrome, LQTS), a Brugada szindróma (Brugada syndrome, BrS) és a katekolaminerg polymorph kamrai tachycardia (catecholaminergic polymorphic ventricular tachycardia, CPVT) tartoznak. Fentiek közül leggyakoribb a hosszú QT szindróma, mely a testfelszíni elektrokardiogram (EKG) szívfrekvenciára korrigált QT időtartamának (QTc) megnyúlásával jellemzett aritmogén kórkép, mely típusosan halmozottan ismétlődő eszméletvesztéses rohamok (syncope) képében jelentkezik. A betegséget dominálóan ioncsatornákat kódoló gének mutációi okozzák. Az elsőként azonosított és leggyakoribb LQTS-t okozó kálium (KCNQ1, KCNH2) és nátrium csatorna (SCN5A) gének azonosítását követően legalább 13 egyéb ioncsatorna gént azonosítottak a betegség hátterében. Utóbbiak celluláris szinten a szívizomsejtek következményesen megnyúlt repolarizációjához vezetnek, melyek ritmuszavarokra, specifikusan ’torsade de pointes’ típusú polimorf kamrai tachycardiára (TdP VT) hajlamosít, mely hirtelen szívhalált okozhat.
A Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központjában régóta folynak örökletes ioncsatorna betegségekkel és cardiomyopathiákkal kapcsolatos vizsgálatok. A Klinikán működő munkacsoport 1972-ben írta le az első hosszú QT szindrómás esetet Magyarországon és ioncsatorna betegségekkel kapcsolatos molekuláris genetikai vizsgálatok is itt indultak el először. Fenti munkák során sikerrel azonosítottuk az első hosszú QT szindrómát okozó génmutációkat magyar LQTS (KCNQ1, KCNH2, KCNE1 gének) ill. Andersen-Tawil szindrómában szenvedő betegekben (KCNJ2 gén). Ezzel párhuzamosan egy biobankot alapítása történt meg, ahova évek óta gyűjtjük ioncsatorna betegségekben és cardiomyopathiákban szenvedő betegek vérmintáit. A mai napig közel 150 ioncsatorna betegségben szenvedő család mintája gyűlt össze.
Célok: A kutatási téma célkitűzése az, hogy genotípus-fenotípus korrelációkat elemezzen nagyszámú genotipizált ioncsatorna betegben. Korábbi kutatásaink igazolták, hogy az ioncsatorna betegségekben szenvedő betegek többsége több, mint egy potenciálisan kóroki variánst hordoz, melyek hozzájárulhatnak a betegség fenotípusának változatosságához, és adatok utalnak arra, hogy a több genetikai variánst hordozó LQTS betegek malignusabb fenotípussal bírnak. Eddigi fenotípus-genotípus elemzéseinkben azt találtuk, hogy minél több vagy minél dominálóbb hatású (definitív pathogén mutáció) variánst hordoz egy LQTS beteg, betegsége annál kifejezettebb formában jelentkezik. Az QTc megnyúlás trendszerűen magasabb volt a mutációhordozókban, és trendszerűen emelkedett a variánsok számával összefüggésben. Hasonlóképpen, a betegek első tünetek jelentkezésénél észlelt átlagéletkora alacsonyabb volt a kóroki mutációt hordozó betegekben, vagy ha mutációt és több variánst is hordoztak. A genotípus-fenotípus elemzések során az ioncsatorna betegségek legfőbb paramétereit tervezzük vizsgálni.
előírt nyelvtudás: angol további elvárások: TDK munka
Bejelentkezés
