Az uniós jogrend kihívásai a 21. században, különös tekintettel az egyén helyzetére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben
témavezető: Mohay Ágoston Csanád
helyszín (magyar oldal): PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék helyszín rövidítés: NET
A kutatási téma leírása:
Az Európai Unió sui generis jogrendje a Lisszaboni Szerződéssel új korszakba lépett, ám a megreformált Unió előtt továbbra is megannyi jogi kihívás (is) áll. Az intenzív uniós jogalkotás, a szupranacionális és a kormányközi elemek keveredése, az Európai Bíróság – többek között az egyének jogainak védelmével összefüggésben végzett – jogfejlesztő tevékenysége, a jogalkotóknak és a jogalkalmazóknak tagállamon belül és kívül egyaránt feladatot fog adni az elkövetkezendő években is. Különösen érdekes kérdés a nemzetközi jog, az uniós jog és a belső jog viszonya és egymásra hatása, ezen belül is a nemzetközi jog érvényesülésének kérdése az uniós jogban.
A hagyományos állami hatáskörök jelentős részének az Unió keretei között történő közös gyakorlása egyre jelentősebb és intenzívebb hatással van a bel- és igazságügy érzékeny területére is, egy valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kiépítése pedig hosszú és komplex szabályozási folyamat, amelynek tényleges megvalósításában a kölcsönös bizalom jogilag nehezen megragadható fogalma is jelentős szerepet játszik. A Lisszaboni Szerződéssel, az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatályba lépésével, majd az Uniónak az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez való tervezett csatlakozásával új perspektívák nyílnak számos európai szereplő, így az egyének számára is. Az uniós polgárság intézménye szintén egyre gyakrabban vet fel az uniós jog magjáig hatoló kérdéseket a Bíróság gyakorlatában.
Az intézmények közötti viszonyrendszer sem statikus (amint azt az intézmények közötti, hatásköri vitákat jelentő jogalap-viták is jelzik), az EJEE-hez történő csatlakozás által pedig az uniós jog és jogalkotás először lesz egy valóban külső emberi jogi standardnak alávetve. Az integrációs intézmények demokratikus legitimációja szintén további kutatásra érdemes, le nem zárult problémája az uniós közjognak, amely folyamatosan felveti a parlamentáris intézmények uniós szerepköre és jogai újraszabályozásának kérdését.
A doktori téma mindezen, az európai közjog tárgyköréhez tartozó dilemmákra keres lehetséges megoldásokat.
Bejelentkezés
