A program célja, hogy a doktori képzés során a hallgatók megismerkedjenek az alkotmányjog, a gazdaság és a jogalkotástan (minőségi jogalkotás) összefüggéseivel a legújabb alkotmányjogi és alkotmányelméleti változások tükrében. A kormányzás hagyományos alkotmányjogi felfogása átalakul, és a globális inter- és transznacionális arénában értelmeződik. Az interdependencia korszakában az állam elsődleges érdeke, hogy nemzetközi szerveződések tagja legyen, és azok szabályait betartsa. E jelenség szükségszerűen változást hoz a hagyományos alkotmányelméleti koncepciókban, ami a tradicionális tartalmak, és alkotmányjogi megoldások újraértelmezéséhez vezet. Az állami szervek csak úgy tudnak a kihívásoknak eleget tenni, ha - magukon kívül - a nemzetközi élet más szereplőivel is folyamatos párbeszédben állnak. A szupranacionális és a nemzetközi aktorok az alkotmányos párbeszéden keresztül fontos segítséget nyújthatnak az állam demokratikus működéséhez. Hasonlóképpen, a minőségi jogalkotás elmélete és a racionális jogalkotási eljárás főbb tartalmi elemei – amelyeket elsősorban az uniós és a fejlettebb nemzetállami jogalkotásban alkalmaznak — a hazai és a nemzetközi szabályozások alapjául is szolgálhatnak. A program jellege interdiszciplináris, amennyiben foglalkozik az alkotmányjog, a tágabb értelemben felfogott gazdasági alkotmány és a minőségi jogalkotás tartalmával, fejlődésével és tartalomgazdagodásával alkotmányelméleti, (köz)gazdasági, jogalkotástani, nemzetközi jogi, és uniós jogi szempontból. A jelzett interdiszciplinaritás elősegítheti a hallgatók számára a dogmatikai és gyakorlati összefüggések feltárását, a kapcsolódási pontok felismerését és a korszerű ismeretek elsajátítását. A doktori téma célkitűzése, hogy a hallgatók érzékeljék az egyes közjogi döntések alkotmányjogi érintettségét, és jogalkotástani szempontból – mind a külső, mind a belső szisztematikát figyelembe véve – értékeljék a(z akár ilyen tartalmú) jogi normákat (is).