témavezető: Schaff Zsuzsa
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, II. sz. Patológiai Intézet helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Az angiogenesis számos területen – egyedfejlődés, sebgyógyulás, carcinogenesis – szerepet játszik új struktúrák keletkezésében. Az érstruktúrák degeneratív-scleroticus elváltozásai, ún. remodellálódása ugyanakkor a már kialakult struktúrák funkcióit befolyásolhatja messzemenően. Az atherosclerosis világszerte az egyik leggyakoribb civilizációs betegség. Az etiológiai faktorok köre a legutóbbi időkben új szereplővel bővült, amikor a már régóta felvetett infekciós atherogenesis-elmélet keretében felmerült a Chlamydia pneumoniae, mint konkrét patogén tényező szerepe.
A Chlamydiák magasan specializált Gram-negatív baktériumok, amelyek nem képesek a szokványos energiahordozó vegyületek (ATP, GTP) szintetizálására, ezért obligát intracellularis paraziták (ún. „energia paraziták”). Intracellularis környezetük egyéb mikroorganizmusokkal való versengéstől mentes, tápanyagokban gazdag, az immunrendszertől védett életet biztosít számukra. Általánosságban a gyakran epithelialis, vagy nyálkahártya felszínre szorítkozó Chlamydia fertőzések mindezek miatt gyenge immunogenitásúak, amely magyarázza az okozott betegségformák krónikus lefolyásra való hajlamát. A megtámadott sejt – gazdasejt – a Chlamydiákkal szemben képtelen bármifajta védekezésre. Ha a Chlamydia a sejtbe bejut, kezdetben a sejttel megosztva használja annak tápanyagait és energiáját, és sokáig észrevétlen marad. Ha már mindent, amire szüksége volt, megkapott a gazdasejttől, elpusztítja azt, és szomszédos sejteket fertőz meg. Az, hogy melyik faj milyen típusú gazdasejtet támad meg (tropismus), valószínűleg az adott sejt felszíni receptorstruktúráján múlik.
A klasszikus atherosclerosis-elméletek mellett az infekciós elmélet nem egészen új keletű. Korábban felvetődött már HSV, CMV, Coxsackie-vírusok, streptococcusok, Helicobacter pylori és egyéb ágensek kóroki szerepe.
A szív-érrendszeri betegséghez kapcsolódni látszó Chlamydia fertőzésekben a szerológiai vizsgálatok alapján emelkedett antitest és immunkomplex titerek mutathatók ki. Egyes megfigyelések szerint a szív-érrendszeri betegségekben szenvedők Chlamydia antigenre adott antitest profilja különbözik a légúti fertőzöttek antitest profiljától.
A C. pneumoniae hatásmechanizmusában elsősorban az érfalban indukált gyulladás szerepét feltételezik. Egyesek felvetik autoimmun folyamat lehetőségét is az atherogenesisben, melynek akcelerálódásában szerepe volna a kórokozóval történő intracellularis fertőzésnek. Morfológiailag a kórokozót atheromás plaque-ok felszínes régióban, macrophagokban és simaizom sejtekben, valamint extracellulárisan sikerült detektálni.
A C. pneumoniae-kutatás legnagyobb kérdése máig megválaszolatlan. Az ma már bizonyos, hogy a kórokozó jelen van az atheroscleroticus elváltozásokban, s ott életképes, szaporodik, onnan kitenyészthető. Az is bizonyosnak látszik, hogy e jelenlétét a monocyta-macrophag rendszer univerzalitása révén éri el, e sejtek megfertőzése és vektorként való felhasználása útján. Kóroki szerepe elsősorban az atherosclerosis súlyosbításában lehet a gyulladásos, illetve immunválasz mechanizmus útján. Az azonban megválaszolatlan, hogy jelenléte lehet-e az érelmeszesedés iniciátora, illetve, hogy az érelmeszesedés lefolyása lényegesen felgyorsul-e a jelenlétében, azaz lehet-e az atherosclerosis – legalább részben – fertőző betegség, s mint ilyen, javítható-e pl. hosszú távú antibiotikus kezeléssel? A válaszhoz állatkísérletes és klinikai vizsgálatok vihetnek közelebb.
Bejelentkezés
