témavezető: Márton Krisztina
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Kutatási terület: A nagy- és kisnyálmirigyeket befolyásoló tényezők vizsgálata; fogpótlások, gyógyszerek, fogsorrögzítők, szisztémás betegségek befolyása a nagy és kis nyálmirigyek működésére, azok kihatása a szájüreg általános állapotára (mikrobiológiai változások, szubjektív panaszok, fogazat állapota, parodontium állapota, nyálkahártya objektív elváltozásai).
A szájszárazság (xerostomia) és az azt kísérő tünetek manapság népbetegségnek tekinthető. A kiváltó okok között számos tényező szerepelhet. Ilyen tényezők pl. a dohányzás vagy a magas környezeti hőmérséklet. Az irodalomban megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon a kor előrehaladtával miként alakul a nyál szekréciója. A legtöbb szerző azt vallja, hogy csökken, amit a szövettani vizsgálatok eredményei is alátámasztani látszanak, nevezetesen, hogy a nyálmirigy szövet mennyisége fokozatosan kevesebb lesz idős korban. Bizonyos kutatók azonban nagyszámú betegen ezt a szekréció csökkenést arányosan a kor előrehaladtával nem tudták igazolni. Mindemellet kb. négyszázra tehető azoknak a gyógyszereknek a száma, amelyek szájszárazságot okozhatnak (ilyenek a vérnyomás csökkentők, a pszichiátriában alkalmazott gyógyszerek nagy része, steroidok, stb.). Különbözőek a vélemények a kivehető fogpótlások viselésének nyálszekrécióra gyakorolt hatásáról is, saját kutatásaink szerint ez hosszú távon nem befolyásolja a szekréciót, ugyanakkor a téma szélesebb körű feldolgozást igényel. Nem ismert a fogsorrögzítő anyagok befolyása a nyálszekrécióra, így ennek vizsgálata is részét képezi a kutatási témának. A legkifejezettebb szárazság tünetekkel azonban egy bizonyos betegségben, nevezetesen a Sjögren szindrómában találkozunk. A Sjögren szindróma (SS) elsősorban a nyálmirigyeket és a könnymirigyeket érintő, kínzó szemszárazsággal és szájszárazsággal járó autoimmun betegség. Primer és szekunder megnyilvánulási formában különíthető el, legfőbb jellemzője az exokrin mirigyek focalis gyulladása. A primer típusban a nyálmirigyek (kevert nyugalmi nyáltermelés értéke kevesebb, mint 0,1 ml/min) és a könnymirigyek csökkent működését (pozitív Schirmer teszt) tapasztaljuk, amely a betegek számára sokszor kínzó szájszárazságban (xerostomia) és szemszárazságban (xerophtalmia) nyilvánul meg. A betegség prevalenciájáról magyarországi adatok nem állnak rendelkezésre, nemzetközi adatok alapján ez relatíve gyakori, kb. 0,1-1%-os, a férfi-nő arány is jellegzetes: 1:9, általában a 35-65 év közötti nők betegsége. A Sjögren szindróma prevalenciája Magyarországon nem ismert. A kutatási témák célja kohort (prospektív, önkontrollos) illetve retrospektív (eset-kontroll) vizsgálati módon meghatározni az egyes tényezők befolyását a kis illetve a nagy nyálmirigyek szekréciójára.
A vizsgálatok első fázisa kérdőíves meghatározás, melynek keretében szeretnénk meghatározni a különböző vizsgált csoportokban (időskorú betegek, fogpótlásviselők, különböző gyógyszereket szedők) a szájszárazságot és az ahhoz kapcsoló „sicca”- tüneteket. A második fázisban megfelelő szűrő próbákat alkalmazva lehetőség nyílik arra, hogy quantitative összegezzük a vizsgált betegek száj- és szemszárazságának objektív mértékét. Az orális tesztek között szerepel a páciensek orofaciális vizsgálata, dentális és parodontális státuszának meghatározása, a nyugalmi és stimulált kevert nyálelválasztás, valamint a kis nyálmirigyek szekréciójának mérése (ml/min), a nyál pH mérése, a pufferkapacitásának meghatározása, valamint a Streptococcus, a Lactobacillus és az élesztőgombák koncentrációjának a meghatározása. A Schirmer teszttel a könnyelválasztás mértékét mérjük.
A harmadik fázis célja a Sjögren szindróma előfordulási gyakoriságának meghatározása azon betegeken, akik száj- illetve szemszárazságban szenvednek. Ez a rész egy kibővített kérdőív kitöltését, belgyógyászati vizsgálatot (frizikális vizsgálat, szérum antitest meghatározás), valamint ajakbiopsziából szövettani diagnosztikát tartalmaz.
Bejelentkezés
