témavezető: Körner Anna
helyszín (magyar oldal): Semmelweis Egyetem, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika helyszín rövidítés: SE
A kutatási téma leírása:
Számos élettani paraméter folyamatosan változik külső stimulusok és belső homeosztatikus kontroll mechanizmusok befolyása alatt áll. Az ellenőrző mechanizmusok ellenére ezek az élettani paraméterek rövid-, közép- és hosszútávú fluktuációt mutatnak. A legáltalánosabb biológiai variabilitás a 24 órás ciklicitás, amelyet circadián ritmusnak nevezünk. Legegyszerűbb példája az alvás/ébrenlét váltakozása, egy belső időzítő rendszer külső megnyilvánulása. A komplex genetikai, biokémiai és molekuláris megközelítés – az élőlények magatartásának megfigyelésével együtt - a circadián időzítésről szerzett tudásunk gyors bővüléséhez vezetett. A rendszer középpontja a circadián programot vezérlő óra, amely az elülső hipotalamusz suprachiasmaticus magjában található. A circadián ritmusnak szerepe van egészséges és diabeteses betegek vércukor ingadozásában, valamint a diabeteses kardiovaszkuláris autonóm neuropáthia és egyéb kardiovaszkuláris szövődmények kialakulásában.
Jelen munkánkban élettani, biokémiai és molekuláris biológiai módszerekkel kívánjuk vizsgálni a napi, heti és szezonális ritmicitás szerepét a diabetes mellitus akut és krónikus szövődményeinek a kialakulásában és progressziójában.
1. Folyamatos interstíciális cukorszint monitorizálás (CGMS) segítségével meg kívánjuk vizsgálni, hogy a vércukorszint napszakos ritmusa hogyan módosul 1-es típusú diabetesben szenvedő gyermekekben, valamint, hogy az inzulinérzékenység circadián ingadozása milyen szerepet játszik a diabetes egyik legsúlyosabb akut szövődményének az éjszakai hipoglikémiának a kialakulásában.
2. Vizsgálni kívánjuk, hogy milyen szerepe van a különböző hormonok (kortikoszteroidok, leptin, katekolaminok, glukagon, valamint az alvás/ébrenléti ciklus szabályozásában kulcsszerepet játszó melatonin) circadián ritmicitásának a glukóztolerancia és az inzulinérzékenység diurnális ingadozásában, valamint a hipoglikémiás ellenregulációban diabeteses gyermekekben.
3. Elemezni kívánjuk a kardiovaszkuláris autonóm neuropátiát jellemző paraméterek circadián változásának a diurnális ingadozást mutató hormonok termelődésével való kapcsolatát.
4. Végezetül elemezni kívánjuk az egyes ún. óra gének (CRY1, CRY2, CRY3, valamint a PER1, PER2, PER3 stb.) polimorfizmusának és a diabetes akut (nokturnális hipoglikémia), valamint krónikus (kardiovaszkuláris autonóm neuropáthia) szövődményeinek a kapcsolatát diabeteses gyermekekben.
Bejelentkezés
