Thesis supervisor: András Fogarasi
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A neurodevelopmentális zavarok a gyerekek és családjaik életminőségét jelentősen befolyásoló zavarok között az egyik leggyakoribb csoportot jelentik. Az egyes zavarok tünetei eltérőek, habár gyakori közöttük a komorbiditás. Közös jellegzetességük, hogy a tünetek a központi idegrendszer típusostól eltérő fejlődésére vezethetők vissza, kialakulásukban örökletes, genetikai tényezőké a fő szerep, a környezet hatásainak jelentősége másodlagos. A neurodevelopmentális zavarok tünetei gyermekkorban, ezen belül a korai években, általában az iskoláskor kezdete előtt jelennek meg. Magyarországi gyakoriságuk, megjelenésük feltehetően megfelel a nemzetközi irodalomban dokumentált adatoknak, de a hazai populáción végzett vizsgálatok hiánya jelentős. A doktori iskola témájának célkitűzése, hogy a neurodevelopmentális zavarok egyes aspektusainak vizsgálatával hozzájáruljon a hazai betegpopuláció jobb megismeréséhez, ezen keresztül pedig gyarapítsa a magyarországi és nemzetközi szakmai közösség információit ezen a területen, elősegítve a neurodevelopmentális zavarok jobb felismerését, kezelését, gondozását és megelőzését.
A témán belül tervezett konkrét vizsgálatok:
1. EEG-vel végzett vizsgálatok. A gyermekpszichiátriában a diagnózisok megállapítása a mai napig a tünetek fennállásának megerősítése alapján történik; a diagnózisokat alátámasztó biomarkerek, műszeres vizsgálatok nem léteznek. Mind a klinikusok, mind a szülők igénye, hogy a diagnózisok felállításában és a terápia követésében minél objektívebb, lehetőleg műszerrel mérhető paraméterek is kiemelt szerephez jussanak. Néhány területen kutatócsoportok kimutattak bizonyos neurodevelopmentális zavarokra specifikus EEG eltéréseket, például
a. ADHD-ban: Cañigueral és mtsai (2021). Alpha oscillatory activity during attentional control in children with Autism Spectrum Disorder (ASD), Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (ADHD), and ASD+ADHD. Journal of Child Psychology and Psychiatry, and Allied Disciplines.
b. Tourette-szindrómában: Vial és mtsai (2019). Differentiating tics from functional (psychogenic) movements with electrophysiological tools. Clinical Neurophysiology Practice, 4, 143–147.
c. Kényszerbetegségben: Zaboski és mtsai (2021). Electroencephalographic Correlates and Predictors of Treatment Outcome in OCD: A Brief Narrative Review. Frontiers in Psychiatry, 12.
Hasonló vizsgálat magyarországi mintán még nem készült. Mind a három fent említett diagnózis nagy esetszámban fordul elő intézményünkben, ezért - neurológus kollégák közreműködésével - hasonló vizsgálat megvalósítható volna, ez pedig a fenti célok eléréséhez közelebb vihetne.
2. A mentálhigiénés és más teamek (pl. diabetes, epilepszia) együttműködése nyomán rendszeres klinikai tapasztalat, hogy ezekben a betegségekben gyakoribb bizonyos neurodevelopmentális zavarok (pl. ADHD, autizmus spektrum zavar) előfordulása, amelyek pedig befolyásolják a belgyógyászati vagy neurológiai kezeléssel való együttműködést, ezáltal pedig a kezelés eredményességét. A klinikai benyomást a világ más országaiban végzett vizsgálatok alátámasztják (pl. Liu és mtsai, 2021; Wang és mtsai, 2019). A gyermekkori diabetes és epilepszia eredményes kezelésével interferáló neurodevelopmentális zavarok előfordulásának, ill. ezek egymásra, életminőségre és a családra rótt terhek mértékére gyakorolt hatásának magyarországi feltérképezése fontos, eddig el nem végzett feladat.
3. Gyerekek egészségügyi ellátása során kiemelt jelentőségű a lehető legkevésbé invazív, lehető legkevesebb potenciális mellékhatással járó kezelés alkalmazása. Neurodevelopmentális zavarokban a tüneteket ugyan az idegrendszer működésbeli eltérései okozzák, ezért farmakoterápia alkalmazása gyakran szükséges, viselkedésterápiás módszerek segítségével bizonyos területeken a farmakoterápia akár mellőzhető is (pl. Tourette-szindróma), más területeken pedig (pl. ADHD) a farmakoterápia hatékonysága fokozható, ezáltal pedig a dózis minimalizálható. A viselkedésterápiás módszerek hozzáférhetőségét akadályozza, hogy terápia időigényessége miatt az egy szakember által ellátható páciensek száma viszonylag alacsony, emiatt pedig az ilyen jellegű intervenciók várólistája hosszú. Több területen próbálkoztak azzal, hogy a kezeléshez való hozzáférést a jóval alacsonyabb szakemberigényű, a gyerekek/szülők által önállóan vagy minimális segítséggel elvégezhető terápiás formával javítják. Kényszerbetegségben és tic zavarokban például eredményesen alkalmaznak interneten keresztül elérhető programokat (pl. Samson és mtsai, 2021), ADHD-ban pedig egy angol munkacsoport egy szülők számára készült könyvbe ültette át a korábban csak személyes szülőtréning keretében elérhető módszereket (Daley és mtsai, 2011). Tekintettel arra, hogy a bizonyított hatékonysággal rendelkező viselkedésterápiákhoz Magyarországon eleve korlátozott volt a hozzáférés, amelyet a COVID miatti elektív ellátásokra vonatkozó korlátozások tovább nehezítettek, kiemelt jelentőségű volna a könnyebben, várólista és személyes megjelenés nélkül hozzáférhető, bizonyított hatékonyságú terápiák kidolgozása. Ennek egyik lehetősége, hogy a kényszerbetegségben a Bethesda Kórház egyik részlegén már alkalmazott viselkedésterápiás módszereket online hozzáférhető formába öntsük. Másik lehetőség, hogy az említett, ADHD-s gyerekek szülei számára készült könyvet honosítsuk; ez a folyamat már elindult: a könyv magyar fordítása várhatóan 2021 végére elkészül. Mindkét esetben elengedhetetlen az új, eddig nem alkalmazott terápiás formák hatékonyságvizsgálata; az ehhez szükséges protokoll kidolgozása, az ebben segítséget jelentő nemzetközi kapcsolatok kialakítása megkezdődött.
4. Az EESZT-hez való kötelező csatlakozást követően széles körben elterjedt az e-receptek alkalmazása; jelenleg lehetséges még a papír alapú gyógyszerfelírás is, de kiváltáskor ezeket a recepteket is rögzítik az EESZT-ben. Az elektronikus adatok elemzése számos fontos kérdésre adhat választ. Az egyes vények kiállításának és kiváltásának idejében következtetni lehet például a kezeléssel való megfelelő együttműködésre, az ún. adherenciára, amely minden gyógyszeres kezelés esetén lényeges, a Bethesda Kórház keretei között egy ilyen elemzés ADHD-ra és epilepsziára fókuszálna. Megismerhetőek ezen túl a magyarországi gyógyszerelési és betegkövetési szokások, amelyek ismerete az egyes zavarok hatékony kezelése érdekében elengedhetetlen (gyakori klinikai tapasztalat például, hogy az ADHD-ban alkalmazható gyógyszerek dózisa vagy a kontrollvizsgálatok gyakorisága elmarad az európai és hazai szakmai irányelvek javaslataitól). Az EESZT-ből nyert adatok elemzése lehetővé tenné a hazai klinikusok célzott képzését, ezen keresztül pedig a hatékonya
Deadline for application: 2024-06-08
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
