Thesis supervisor: Gábor Élő
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar Abbreviation of location of studies: SEETK
Description of the research topic:
A hatékony minőségirányítási szemlélet intézményi meghonosítása olyannyira fontos feladat,
hogy az Európai Unió Miniszteri Bizottsága ajánlást adott ki (R(97)17 sz.) a tagállamok részére
a minőségfejlesztési rendszerek kidolgozásáról és a megvalósításról az egészségügyi
ellátásban. Az ajánlás leszögezi, hogy a minőség az egészségügyi ellátás lényegi és
nélkülözhetetlen összetevője, és hogy a jó minőségű betegellátás minden betegnek és
közösségnek joga. Szükséges továbbá a minőségügyi rendszerek szigorú értékelése, és a
betegek befolyásolásának erősítése különös tekintettel a megfelelő tájékoztatásra. Ennek
megfelelően hazánk 1997. évi CLIV törvénye az egészségügyről (Eütv.) elrendeli az
egészségügyi szolgáltatók belső minőségügyi rendszerének kiépítését, annak
minőségbiztosított külső szakmai felügyeletét, valamint külső minőségügyi rendszer
(megfelelőség tanúsítás) kiépítését is. A rendszer, a folyamatok és az eredmény értékelése a
minőségügyi audit során történik meg. Az audit az ellátás minőségének rendszerezett,
rendszeres és szisztematikus kritikai elemzése, mely kiterjedhet a struktúrára, a folyamatra és
az eredményre egyaránt. Célja az egészségügyi ellátás minőségének javítása. A hatékony
auditálás ciklusszerűen működik (PDCA-kör), melyhez rendelkezni kell elfogadott és kitűzött
standardokkal és kritériumokkal. Az audit során az auditor mintavételes eljárással
auditbizonyítékokat keres, és állapít meg bizonyos előre meghatározott auditkritérium
teljesüléséről (megfelelőségéről). A folyamatok vizsgálatakor a helyesbítő- és megelőző
tevékenységek rendszerbe építésével (kockázatkezelés) válik ciklus-szerűvé (PDCA) a rendszer
minőségbiztosítása. Speciális forma a klinikai audit is, mely az egészségügyi ellátás teljes
spektrumát átfogva szisztematikus adatgyűjtést és kritikus elemzést jelent az ellátás szakmai
minőségére vonatkozóan. Kiterjed a diagnózis, a klinikai döntések, a kezelés, az
eszközrendszer felhasználás valamint a beteg számára elért eredmények felülvizsgálatára és a
konzekvenciák levonására.
A betegbiztonság a betegeket érintő kockázatok és események meghatározása, analízise és
kezelése, valamint a betegellátás során kialakuló nem kívánt hatások elkerülését, megelőzését
vagy korrigálását célzó tevékenységek összessége annak érdekében, hogy az ellátás
biztonságosabb legyen, és csökkenjen az ellátottak károsodása. A betegek biztonságának
növelése a rejtett hibák felismerésén és kiküszöbölésén alapul, mely a folyamatba épített
kockázatkezelés módszereivel valósítható meg. A hibák megelőzésére tett erőfeszítéseket
azonban nagyban korlátozza, ha csak az egyéni megítélésre koncentrálunk, sőt valójában
megújítja a hiba hátteréül szolgáló okokat. Legtöbbször ugyanis rendszerhibák vezetnek
nemkívánatos eseményekhez, és nem az egyének alkalmatlansága okozta azt. A
betegbiztonság szempontjai napjainkban intézményesen a minőségbiztosítás és
kockázatkezelés eszközeivel valósíthatók meg. A hibák kiküszöbölésének szisztematikus
megközelítése, és a nem szándékos károkozáshoz vezető események jobb felderítése egyaránt
szolgálja a betegbiztonság szempontjait. Az eltéréseket ennek során rendszer- és folyamat
szintjén értékelik, és figyelemmel vannak nem csak a bekövetkezett, hanem a lehetséges
hibákra is (megelőző intézkedés). A modern intézményi betegellátásban a betegbiztonság
szerepe nem hangsúlyozható elegendő mértékben. Kutatások és nemzetközi szervezetek
(OECD, WHO) jelentései széleskörű adatelemzés alapján hangsúlyosan tárgyalják a különböző
tagállamok egészségügyi rendszereinek biztonságosságát a meghatározott indikátorok szerint.
Ezek alapján általánosságban kijelenthető, hogy az egészségügyi tevékenységgel összefüggő
károsodás a fejlett országok egészségügyében széleskörben elterjedt, egyben a 4-5.
leggyakoribb halálokként jelenik meg. A betegbiztoság szempontrendszerének az
auditmódszertan eszköztárának használatával történő vizsgálata, elemzése, fejlesztése és az
elért eredmények implementálása rendkívül fontos feladat az elkerülhető károsodások
megelőzése szempontjából.
Jelen doktori alprogram alapvető célkitűzése a minőségirányítás folyamat- és rendszer
szemléletű vezetéstámogató és a munkatársakat egyaránt bevonó eszköztárának
implementálása a mindennapi egészségügyi ellátásba annak érdekében, hogy az ellátás
minősége javuljon és a betegbiztonság szerteágazó szempontjai is mind szélesebb körben
implementálásra kerüljön. a klinikai audit módszertan valamint a minőségfejlesztés eszköztára
segítségével javítani a betegbiztonságot és a betegellátás minőségét. A fent említett audit
módszertan a minőségbiztosítás fontos eszköze, melynek kiindulási pontja a létező standardok
azonosítása és alkalmazási területének vizsgálata. A standardok szabványok és jogszabályok
egyaránt tartalmazhatják, ezért fontos a doktori téma kiírásánál az egészségügyi illetőleg
kiemelten a betegjogok témakörének felvétele is.
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2024-09-01
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
