 |
|
| Thesis topic proposal |
| |
Description of the research topic:
A gyulladásos bélbetegség (inflammatry bowel disease, IBD), mint a Crohn-betegség (Crohn’s disease, CD), colitis ulcerosa (ulcerative colitis, UC) és az indeterminált IBD (IBD-unclassified, IBD-U) incidenciája az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt 1. A betegség az esetek 25%-ban gyermekkorban kezdődik. A magyar gyermekkori IBD regiszter (HUPIR) alapján hazánkban a betegség incidenciája folyamatos növekedést mutat, 2010-ben 7,9/105 volt 2.
A betegség kialakulásának hátterében genetikai hajlam mellett az immunrendszer diszregulációja, a bélflóra összetételének változása és a környezeti tényezők (antibiotikum használat, városi életmód, anyatejes táplálás hiánya, emulzifikált, gyorséttermi, tartósított készételek fogyasztása) állnak. A gyermekkori IBD több szempontból is különbözik a felnőttkorban megjelenő formájától, melyek közül legfontosabbak közé tartozik az eltérő lokalizáció (CD-ben gyakoribb ileocolonicus megjelenés, UC-ban gyakoribb pancolitis), a pubertás késedelme és a növekedési elmaradottság. Az IBD-s betegek megfelelő tápláltsági állapotának fontossága nem kérdéses. A betegek többségénél a diagnózis a pubertáskorban születik meg. Az alultápláltság ebben az időszakban a pubertás késedelméhez, a csökkent teherbírás következtében gyengébb tanulmányi eredményekhez vezethet, mindez a társas kapcsolatokra is negatív hatással bír. A tápláltsági állapot felmérésének módszertana igen összetett, az egyszerű, de kevésbé pontos antropometriai adatok mellett bonyolult kérőívek és többféle mérési módszer áll rendelkezésre (DEXA, bioelektromos impedancia, bőrredőmérés). A klinikumban egyik legelterjedtebb testösszetétel meghatározási módszer a bioelektromos impedancia mérés. Az irodalmi adatok szerint az IBD-s betegeknél remisszióban is gyakran kóros a zsír-izom aránya3, 4. Egy összefoglaló szerint csökkent zsírmentes testtömeget találtak a Crohn-betegek 28%-ában, és csökkent zsírtömeget a betegek 31%-ában 5. Gyermekkori Crohn-beteg gyermekeknél kisebb tanulmányok megbízhatónak találták az bioelektromos impedancia mérés (BIA) alkalmazását. A korábbi tanulmányok szerint a táplálás terápia hatásának monitorozására ez a módszer megfelelő 6.
Krónikus betegek gondozása során a betegek életminősége kulcsfontosságú, a kezelés célja már nem csak a tünetmentesség elérése, hanem az életminőség javítása is. A IBD-s gyermekek életminőségének meghatározására az IMPACT-III kérdőív a legelterjedtebb, melynek validált formája hazánkban is rendelkezésre áll 7. Az irodalmi adatok szerint az aktivitási index (PCDAI) és az életminőség (IMPACT-III) között egyértelmű kapcsolat áll fel 8.
Előzetes vizsgálatok alapján a fizikai aktivitás jótékony hatású IBD-s betegek számára. IBD-ben egyre nagyobb a túlsúlyos gyermekek aránya, mely a visceralis zsírszövet megszaporodása miatt fokozza a betegség aktivitását, mivel növeli a gyulladásos citokinek mennyiségét a szervezetben. Izomkontrakció közben azonban az izmokból felszabaduló myokinek csökkentik a többek közt a visceralis zsírszövetben termelt gyulladásos citokinek és adipokinek hatását. Felmerül a kérdés azonban, hogy milyen típusú és intenzitású fizikai aktivitás az, ami jótékony hatású a szervezetre 9.
Célkitűzés: Tudomásunk szerint jelenleg nem áll rendelkezésre olyan vizsgálat, melyben IBD-s gyermekpopulációban a testösszetételt, fizikai aktivitást és életminőséget prospektíven vizsgálnák, ennek megfelelően célkitűzéseink közé tartozott:
1. Testösszetétel vizsgálata gyermekkori IBD-s populációban
2. A testösszetétel változásának 1 éves prospektív követése
3. A kapott testösszetétel paraméterek nem, kor és BMI szerint kialakított percentil segítségével a normál populáció testösszetétel adataival történő összehasonlítása
4. Fizikai aktivitás felmérése
5. Életminőség felmérése
6. CRP, albumin, csontmarkerek (osteocalcin, béta-crosslaps és ALP), D-vitamin és széklet calprotectin vizsgálata
Betegek és módszerek:
Kutatásunkba újonnan diagnosztizált és biológiai terápiában részesülő betegeket vonunk be. A testösszetétel mérésre, fizikai aktivitás és életminőség kérdőív kitöltésére évente 4 alkalommal kerül sor: diagnóziskor/biológiai terápia elkezdésekor (M0), az indukciós terápia után (exkluzív enterális táplálás vége, 5.-ik adalimumab vagy 3.-ik infliximab – 6 - 8 héttel M0 után) (M2), 6 hónappal az első mérést követően (M6) és 12 hónappal az első mérést követően (M12).
A testösszetételt BIA módszerrel, az InBody 720-as készülékkel mérjük. A méréseket egységesen, éhgyomorra, vagy 2 órás szomjazás – éhezés után végezzük el, minimális öltözékben. Méréseink során elemezzük a betegek súly, magasság, BMI, zsírmentes testtömeg (fat free mass, FFM) és zsíros testtömeg (body fat mass, BFM) értékeit. A testmagasság, súly, és BMI adatokat a Joubert módszer segítségével z-score értékként fejezzük ki.
A fizikai aktivitást kérdőíves módszerrel vizsgáljuk. Az eredmények kontrolljaként betegenként a normál populációból nem, kor és BMI szerint választott gyermek fizikai aktivitását vettük. Az életminőséget a validált IMPACT-III kérdőív segítségével mértük fel.
Statisztikai analízist a GraphPad 7.00 és SPSS program segítségével végezzük. Csoporton belüli összehasonlításhoz Wilcoxon próbát, csoportok közötti elemzésekhez Mann-Whitney-U tesztet végeztünk. A percentil táblázatok az LMS Chart Maker programmal készültek.
Diszkusszió:
Kutatásunk során célunk IBD-s gyermekek testösszetételének, fizikai aktivitásának és életminőségének felmérésére, változásainak és összefüggésüknek vizsgálata IBD-s gyermekpopulációban. Kutatásunkhoz kapcsolódóan nem csak beteg, de egészséges gyermekpopulációban is tervezzük a testösszetétel és fizikai aktivitás mérését, így adataink segíthetnek más betegségben szenvedő, nem IBD-s betegek testösszetételének értékelésében.
Irodalmi jegyzék:
1. Molodecky, N. A. et al. Increasing incidence and prevalence of the inflammatory bowel diseases with time, based on systematic review. Gastroenterology 142, 46–54.e42 (2012).
2. Egyetem, S. A GYERMEKKORI GYULLADÁSOS.
3. Valentini, L. et al. Malnutrition and impaired muscle strength in patients with Crohn’s disease and ulcerative colitis in remission. Nutrition 24, 694–702 (2008).
4. Jahnsen, J. Body composition in patients with inflammatory bowel disease: a population-based study. Am. J. Gastroenterol. 98, 1556–1562 (2003).
5. Bryant, R. V., Trott, M. J., Bartholomeusz, F. D. & Andrews, J. M. Systematic review: Body composition in adults with inflammatory bowel disease. Aliment. Pharmacol. Ther. 38, 213–225 (2013).
6. Gerasimidis, K. et al. Impact of exclusive enteral nutrition on body composition and circulating micronutrients in plasma and erythrocytes of children with active Crohn’s disease. Inflamm. Bowel Dis. 18, 1672–1681 (2012).
7. MacPhee, M., Hoffenberg, E. J. & Feranchak, a. Quality-of-life factors in adolescent inflammatory bowel disease. Inflamm. Bowel Dis. 4, 6–11 (1998).
8. Hill, R. J. et al. Quality of life in children with crohn disease. J. Pediatr. Gastroenterol. Nutr. 51, 35–40 (2010).
9. Bilski, J., Mazur-Bialy, A. I., Wierdak, M. & Brzozowski, T. The impact of physical activity and nutrition on inflammatory bowel disease: The potential role of cross talk between adipose tissue and skeletal muscle. J. Physiol. Pharmacol. 64, 143–155 (2013).
10. Cole, T. J. & Green, P. J. Smoothing reference centile curves: The lms method and penalized likelihood. Stat. Med. (1992). doi:10.1002/sim.4780111005
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2024-05-31 |
|
|
|
|
Login
