 |
|
| Thesis topic proposal |
| |
Description of the research topic:
A kutatási téma ismertetése
A természeti és világgazdasági jelenségek együttesen hangsúlyozzák a mezőgazdasági termelést közvetlenül vagy közvetve érintő kockázati tényezők növekvő jelentőségét. A mezőgazdasági termelők nem korlátozhatják kockázatkezelési stratégiájukat, csupán az időjárási és természeti jelenségek okozta problémák kiküszöbölésére vagy enyhítésére, hanem a különféle szakmai, gazdasági és agrárpolitikai kihívásokra adott hatékony válaszok is egyre inkább nélkülözhetetlen feltételei a sikeres gazdálkodás folytatásának.
A mezőgazdaságban két alapvető kockázat típust különböztetünk meg, a termelési kockázatot és az árkockázatot (Hardaker et al., 1997). A termelési kockázat a termésátlagok ár ingadozásához kapcsolódik, ami növényi és állati kártevőknek, betegségeknek és az időjárásnak tudhatók be. Az árkockázathoz kapcsolódó jövedelmezőséget azonban nem csak a termelői árak, hanem az input-árak ingadozása is befolyásolja. A mezőgazdasági termelés során az őstermelő és a vállalkozó szembesül a pénzügyi és finanszírozási kockázatokkal, ami a kamat és árfolyamváltozásokból, illetve a likviditási problémákból eredhetnek. Előtérbe kerül még az intézményi kockázatról is, amely a támogatási rendszerben bekövetkező változásoknak tudható az agrárpolitikán belül. Továbbá kiemelt kockázati tényező az emberi tényező (vezetői szemlélet) és az infrastrukturális kockázat is.
Szükséges a témán belül vizsgálni a kockázati tényezők gyakori összefonódását is Magyarországon, hiszen a környezetvédelmi korlátozások szigorítása hatással van a hozamra. Az ártámogatásokkal összefüggő intézményi kockázat befolyásolhatja az árkockázatot is. És minden kockázati tényező hatással van az emberi tevékenység biztonságára, a jólétre és a jövedelmezőségre (AKI, 2009).
Egyes kockázati tényezők kivédésére Magyarországon 2019-ben a mezőgazdasági termelők számára öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése érdekében adható támogatásokat írnak ki, amivel csökkenteni szeretnék az ágazat kitettségét. Ugyanakkor a gazdálkodás eredményessége erősen függ a támogatásoktól. Magyarországon egy átlagüzem jövedelmének több mint felét a különféle dotációk teszik ki, amelyekben a hazai források részaránya 25-30 %-ot képvisel. Ugyanakkor az uniós támogatások csökkentése is kockázati tényezőként merül fel, ami erősen aggasztja a gazdálkodókat. Az agrárpolitika a támogatásokon és az ezekhez kapcsolódó termelési előírásokon keresztül erősen belenyúl a szakmai kérdésekbe. Az intézkedések hátterében jellemzően a fogyasztók akarata áll, akik egyre kevesebb információval rendelkeznek a termelés mikéntjéről. A szektor valamennyi szereplőjének - termelőnek, inputanyag-gyártónak és a szakmédiának is - feladata a termelés célkitűzéseit és pénzügyi realitásait megértetni a fogyasztókkal.
Jelen kutatásban kiemelten foglalkozni kell a mezőgazdaságban vállalkozó, illetve foglalkoztatott humánerőforrással, mivel egy nagyon fontos tényező a szakmai tudással rendelkező munkaerő, mint kiemelt befektetés. Az vezetői kultúra nagy mértékben meghatározza azt is, mely munkaerőt tud és milyen hosszan megtartani, esetleg csökkenteni a fluktuációt, mivel, ha a szaktudással bíró emberi tényező kiesik a munkafolyamatból ez marginális költség többlettel járhat a mezőgazdasági vállalkozó számára.
Nemcsak szakemberből, de betanított munkásból is egyre kevesebb van az agráriumban, ami már komolyan veszélyezteti egyes kultúrák és haszonállatfajok jövőjét, másrészről erőteljes gépvásárlásra kényszeríti a gazdákat. A problémát részben beruházási támogatásokkal, részben a foglalkoztatás jutalmazásával igyekeznek megoldani egész Európában. 2021-től várhatóan a területalapú támogatásban is megjelenik a foglalkoztatási szempont is.
Az elmúlt évek egyik hazai trendjét a helyi termékek térhódítása jelentette, amely folyamat segítségével a fogyasztók igényei a helyben megtermelt friss, egészséges és biztonságos élelmiszerekkel, rövid ellátási láncokkal elégíthetők ki. (Tóth-Kaszás et al., 2017). Azonban bármennyire is „divatos” fogyasztásról van szó nem nevezhetjük egyértelműen önfenntartó tevékenységnek ezen termékek előállítását, mert viszonylag szűk fogyasztói rétegnek van fizetőképes kereslete a lokális termékek iránt. A mezőgazdasági import még mindig nagyon erős, és nagy az igény az olcsóbb tömegtermékekre is.
A kutatás célja
A vizsgálat elsődleges célja a jelenlegi agrárgazdasági konjunktúra feltárása, amelynek érintettjei a hazai gazdálkodók is. A kutatás prioritásai közé tartozik egy dunántúli vizsgálat elvégzése a mezőgazdaságon belül tevékenykedő őstermelőkkel, továbbá a mezőgazdasági mikro – kis és közepes méretű, vállalkozások vezetőivel. A vizsgálat során fel kell tárni, hogy a felmért alanyok vajon mennyire nyitottak a fejlődés, a megváltozott technológiai környezet iránt? Mennyire felkészült az uniós keretek között működő hazai mezőgazdaság? Melyek a legfőbb kockázati tényezők, figyelembe véve a klíma adottságokat, a biológiai kockázati elemeket, a technológiai termelést, fajtamegválasztást? Mik a legfontosabb tennivalók egy sikeresebb, biztonságos megélhetést biztosító szektor számára azokon a területeken, ahol a mezőgazdasági termelés feltételei kevésbé kedvezőek? A helyi termékek, valamint az ezek előállításával kapcsolatos tevékenységek jó alapot teremthetnek a vidék fejlesztéséhez, s hozzájárulhatnak annak vonzóbbá tételéhez, ezért további célként fogalmazható meg a vidéki területek fejlesztésére vonatkozó törekvések és kockázatok feltérképezése. További kérdésként merül fel az is milyen új kockázatokkal számolhatnak azon mezőgazdasági vállalkozók, akik az EU-s támogatások rendszerétől függenek. Jelen kutatás a kiszámíthatóbb, ugyanakkor egyre inkább ember központú mezőgazdasági tevékenység jelentőségét tárja fel.
A kutatási témához javasolt módszerek
A szekunder adatfeldolgozást követően, empirikus kutatás készül. A kvalitatív kutatás során strukturált interjúk segítségével piachúzó vállalatok vezetőivel, illetve Kamarák, mezőgazdasági vállalkozásokat érdekképviseleteinek vezetőivel készül strukturált interjú. A kutatás dimenziója a mezőgazdasági ágazaton belül a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági vállalatokat érintő kockázatokról és kockázatkezelési eszközökről alkotott véleményének feltérképezése a Dunántúli térségben, különös tekintettel a biztonság és a biztosítás, valamint a kárcsökkentés és a humánerőforrás megtartásának kérdéskörére.
Továbbá a szekunder adatelemzés tárgyát képezi a mezőgazdasági válsághelyzetek és lehetséges okainak vizsgálata esettanulmány segítségével.
Kvantitatív vizsgálaton belül kérdőíves felmérés készül a Dunántúli térségben, a mezőgazdaságon belül tevékenykedő vagy annak elemeit aktívan alkalmazó őstermelőkkel, valamint mikro, kis és közepes vállalkozások vezetőivel. Szűkebben vett célcsopot az empirikus térségben, ahol a felsorolt kockázati elemek többszörösen előfordulhatnak. A mintaelemszám a tervek szerint 250 mezőgazdasági vállalkozót céloz meg a vizsgált régióban, ami minden esetben személyes lekérdezést jelent. A mintavételezés hólabda módszerrel történne. Javasolt módszerek közé tartozik az összefüggésvizsgálatok elemzésénél a lineáris regresszió elemzés, a korreláció számítás és kereszttábla elemzés is a változók között.
A kutatás központi kérdései a következők:
A vizsgált vállalatok a helyes önkép kialakításuk szerint tudják-e jól pozícionálni és fejleszteni a stratégiájukat? A mezőgazdasági beruházások miként alakulnak a hazai agrárgazdaságban? A gazdálkodók egyéni jellemzői mennyire hozhatók összefüggésbe a kockázati tényezők kezelésével? Milyen összefüggések mutathatók ki méretük, beruházásaik és sikerességük között? Van-e létjogosultsága a helyi termelőnek, alapját képezve egy új élelmiszerkultúra kibontakozásának, illetve a helyi összefogás megvalósulásának? Melyek a legfontosabb kockázati tényezők a mezőgazdasági tevékenység során és ez kivédhető-e prevenciós intézkedéssel, vagy biztosítással?
A kutatási téma előzményei
A hasonló gazdasági, társadalmi és természeti adottságokkal rendelkező országok nagyobb hasonlóságot mutathatnak bizonyos kérdésekben, ugyanakkor adott esetben meglepően nagy különbségek is észrevehetők közöttük, mint például Magyarország és Lengyelország esetében. Amennyiben az EU szabályozni kívánja a mezőgazdasági kockázatkezelés eszközeit és gyakorlatát, akkor egy olyan rugalmas szabályozási keretrendszert kell kialakítania, amely tekintettel van az egyes tagállamok speciális adottságaira és igényeire, ugyanakkor világosan kifejezi az uniós irányelveket és elvárásokat, ezáltal biztosítva, hogy a tagállamok konkrét mérőszámok és kritériumok alapján tudják az uniós szintű elvárásokhoz igazítani a saját szabályozási gyakorlatukat (Pálinkás, 2011).
Nemzetközi kutatások támasztják alá, hogy Európa egyes délkeleti térségei esetén a gazdaságok többsége valamely túlélési modellt követtek korábban, mely függött a termőföld, munkaerő és tőke különböző kombinációjától egy 2002-es tanulmány szerint (Daskalopoulou-Petrou, 2002). A helyzet azóta sem változott egyes desztinációkban, hisz mindhárom termelési tényező korlátozott számban érhető el, azonban a tudás és technológia vonatkoztatásában akadnak markáns eltérések (Papageorgiou, 2015). A fenntartható mezőgazdaságot egy újszerű tudományos fogalomként ismerhetjük meg, mely nem jelent mást, mint egy rugalmas agrárgazdasági rendszert, aminek célja megtalálni az egyensúlyt napjaink gazdasági, környezeti és társadalmi nézőpontja között (Garibaldi et al., 2017). Fenntartható gyakorlatok adoptálásáról olvashatunk különböző tudományterületek kutatásaiban, nincs ez másként az agrárgazdaságban sem (Bacsi et al., 2002). A fenntartható, mégis produktív gazdálkodás elképzelése Wales-ből, mint politikai érdek indult, de azóta Európa-szerte elterjedt (Rose et al., 2019). Samian és szerzőtársai 2015-ben végzett kutatása szerint például az optimális vízgazdálkodáshoz Iránban szükséges a megfelelő infrastruktúra, tudás, továbbá regionális és központi intézkedések, mivel az ország vízkészletének 93 %-át a mezőgazdaság használja, a városi és ipari felhasználók a maradék 7 %-on osztozkodnak. Ausztráliában szintén a vízgazdálkodási problémának köszönhető a befektetési portfóliók földrajzi diverzifikációja, mely egy döntéstámogató eszközként csökkenti a gazdák pénzügyi kockázatát (Nguyen-Huy et al., 2018).
A mezőgazdaság tehát több szempontból is különleges tulajdonságokkal rendelkezik (Regős, 2012; Pope 2003). A termelők piaci ereje általában kicsi, így kénytelenek árelfogadóként viselkedni. A fogyasztók kereslete rugalmatlanul reagál az árváltozásokra. A termelt mennyiséget a termelők nem tudják közvetlenül meghatározni, azt külső tényezők is jelentősen befolyásolják, mint például az időjárás. Amennyiben egy termelő beruházási döntést hoz, annak hosszú távú hatása van, hiszen a mezőgazdasági termelésre szánt földet nehéz más célra hasznosítani. Felkai és Varga (2010) szerint a mezőgazdaságban a globális klímaváltozás a legjelentősebb kockázati tényező, mivel ennek okai és hatásai nem pontosan ismertek. Számíthatunk azonban arra, hogy a tényező jelentősége és az általa okozott következmény növekszik, így a mezőgazdaságban tapasztalható kockázat a jövőben még jelentősebb lesz (Vander Berg et al., 2007; Zadoks, 2008; Tóth-Nagy, 2016).
Az agrárkockázat kezelésének számos lehetősége ismert, prevenciós intézkedések között szerepelhet a biztosítások kötése is, azonban az üzleti biztosítók profiljába nem kap kiemelt szerepet az agrárbiztosítás (Baranya-Pataki, 2006). Annak ellenére állítható ez, hogy a helyi károk intenzitása évről évre egyre erősebb, aminek következtében a mezőgazdasági díjbevételek összesen 15 295 millió forintot, míg a kárfizetések 10 697,5 millió forintot tettek ki 2017-ben (AKI, 2018).
A közös tervezés és innováció elősegíti az érdekelt felek együttműködését a közös probléma megoldásának feltárásában a kezdeti tervezési fázison túl, a kombinált technológiák és intézményi innovációk gazdasági rendszerbe való adoptálásáig (Barcellini et al., 2015; Botha et al. 2017). Friss kutatások szerint a hagyományos mezőgazdasági struktúrát globálisan szükségszerű megváltoztatni, és nyílt, decentralizált szervezéssel az innovációk irányába ajánlott elmozdulni (Cerf et al., 2012; Dogliotti, 2014). Ennek az elképzelésnek felelnek meg az egyre jobban elterjedt precíziós gazdaságok is, melynek előnyeit és hátrányait több tanulmány ismertette korábban. Azonban számos tanulmány támasztja alá, hogy ha a precíziós gazdálkodást optimálisan alkalmazzák, akkor kifizetődnek az erre szánt nagymértékű befektetések (Godwin et al., 2003; Batte-Ehsani, 2006). Barnes és szerzőtársai legfrissebb, 2019-es kutatása szerint azonban csak a profitorientált gazdaságok alkalmazzák a precíziós technikákat, a többi gazdaság vagy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben adoptálja, pedig a jövőt kizárólag ebben látják a kutatók.
A legfrissebb globális kutatások továbbá kitérnek a népsűrűség növekedésének problémájára is, mivel ez világszerte kihatással van a művelhető földterületek és termelt élelmiszer mennyiségére és minőségére, így az agrárgazdasági politikának erre a problémára is ki kell térnie (Willy et al., 2019).
Néhány kapcsolódó forrásmunka a témakörből:
- AKI (2009): Kockázatok és kockázatkezelés a mezőgazdaságban, Agrárgazdaságtani Kutató Intézet, ISBN 9789634915362
- AKI (2018): Statisztikai jelentések, Mezőgazdasági biztosítások 2017, Agrárgazdaságtani Kutató Intézet, II. évfolyam, 1. szám,
- Bacsi, Zs., –Vizvári, B. (2002): Technological development and the stability of technology in crop production, Journal of Central European Agriculture 3: 1, 63-72.
- Baranyi A. – Pataki L. (2006): A biztosítótársaságok vagyoni kockázat kezelése a mezőgazdasági vállalkozások gyakorlatában, Gazdálkodás, 2006. (50. évf.) Klnsz. 15, 50-59.
- Barcellini, F. – Prost, L. – Cerf, M. (2015): Designers’ and users’ role in participatory design: what is actually co-designed by participants? Applied Ergonomics, 50, 2015, 31-40.
- Barnes, A. P. – Soto, I. – Eory, V. – Beck, B. – Balafoutis, A. – Sánchez, B. – Vangeyte, B. – Fountas, S. – van der Wal, T. – Gómez-Barbero, M. (2019): Exploring the adoptation of precision agricultural technologies: A cross regional study of EU farmers, Land Use Policy, 80, 2019, 163-174.
- Batte, M. T. – Ehsani, M. R. (2006): The economics of precision guidance with auto-boom control for farmer-owned agricultural sprayers, Computer Electronic Agriculture, 531, 2006, 28-44.
- Botha, N. – Turner, J. A. – Fielke, S. – Klerkx, L. (2017): Using a co-innovation approach to support innovation and learning: cross-cutting observations from different settings and emergent issues, Outlook Agriculture, 46, 2017, 87-91.
- Cerf, M. – Jeuffroy, M.-H. – Prost, L. – Meynard, J.-M. (2012): Participatory design of agricultural decision support tools: taking account of the use situations, Agronomy for Sustainable Development, 32, 2012, 899-910.
- Daskalopoulou, I. – Petrou, A. (2002): Utilizing a farm typology to identify potential adopters of alternative farming activities in Greek agriculture, Journal of Rural Studies, 18, 2002, 95-103.
- Dogliotti, S. - García, M.C. - Peluffo, S. - Dieste, J.P. - Pedemonte, A.J. - Bacigalupe, G.F. - Rossing, W. A. H. (2014): Co-innovation of family farm systems: a systems approach to sustainable agriculture, Agricultural Systems, 126, 2014, 76–86.
- Felkai B. O. és Varga T. (2010, szerk.): Az Egyedi- és Összkockázatú Agrárbiztosítások Hazai és Nemzetközi Gyakorlata. Agrárgazdasági Információk 2010. 5. szám, Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet
- Garibaldi, L. A. – Gemmil-Herren, B. – D’Annolfo, R. – Graeub, B. E. – Cunningham, S. A. – Breeze, T. D. (2017): Farming approaches for greater biodiversity, livelihoods, and food security, Trends Ecology Evolution, Amsterdam, 32 (1), 217, 68-80.
- Godwin, R. J. – Richards, T. E. – Wood, G. A. – Welsh, J. P. – Knight, S. M. (2003): An economic analysis of the potential for precision farming in UK cereal production, Biosystems Engineering, 84, 533-545.
- Hardaker, J.B.- Huirne, R.B. M.-Anderson, J. R. (1997): Coping with risk in agiculture, CAB International, Wallington, p. 274.
- Kiss K. (2019): Családi mezőgazdasági vállalkozás - így kellene legalizálni az őstermelői kört Magyar állattenyésztők lapja, 2019. (24. évf.) 1. sz. 10-12.
- Kosztyán, Zs. T. (2016): Projektek és üzleti folyamatok tervezése, nyomonkövetése, Pearson Kiadó
- Nguyen-Huy, T. – Deo, R. C. – Mushtaq, S. – Kath, J. – Khan, S. (2018): Copula-based agricultural conditional value-at-risk modelling for geographical diversifications in wheat farming portfolio management, Weather and Climate Extremes, 21, 76-89.
- Molnár, T. (2017): Empirikus területi kutatások, Akadémiai Kiadó Zrt.
- Németh, K. (2017): Vidéki térségek innovációs kihívásai – Megújuló energia alternatívák, Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém, ISBN: 978-963-396-096-7, 1-123.
- Pálinkás, P. (2011): Kockázatkezelési eljárások alkalmazása az Európai Unió mezőgazdaságában, Gödöllő, Doktori Disszertáció
- Papageorgiou, A. (2015): Agricultural equipment in Greece: Farm machinery management in the era of economic crisis, Agriculture and Agricultural Science Procedia, 7, 2015, 198-202.
- Péter, E. – Németh, K.- Kaszás, N. (2014): Egészségtudatosabb élelmiszer-fogyasztás vizsgálata Zala megyében - A vállalkozások szerepe az egészségmegőrzésben, Gazdálkodás, 2014. (58. évf.) 6. sz. 552-563.
- Péter, E. – Németh, K. (2017): Changing trends based on mutuality?: Paradigm shift in corporate culture, Zborník medzinárodnej vedeckej konferencie Univerzity J. Selyeho, 620.
- Péter, E. (2018): Az emberi erőforrás motivációját és hatékonyságát befolyásoló tényezők értékelése, Multidiszciplináris Kihívások Sokszínű Válaszok 4.:(különszám) pp. 39-56.
- Péter, E. (2018): Vezetői lábnyom: A vezető szerepe és a munkaerő motivációs lehetőségei a vállalati kultúrában. Pannon Egyetemi Kiadó, ISBN:9789633961148, pp.1-155.
- Pope, R. D. (2003): „Risks and Agriculture: Some Issues and Evidence”, in: Meyer, D. J. (szerk.): The Economics of Risk, W. E. Upjohn Institute for Employment Research, 127–167.
- Regős, G. (2012): Kockázatok a mezőgazdaságban, Közgazdaság, 2012/3. szá, pp. 191-208.
- Rose, D. C. – Sutherland, W. J. – Barnes, A. P. – Borthwick, F. – Ffoulkes, C. – Hall, C. – Moorby, J. M. – Nicholas-Davies, P. – Twining, S. – Dicks, L. V. (2019): Integrated farm management for sustainable agriculture: Lessons for knowledge exchange and policy, Land Use Policy, 81, 2019, 834-842.
- Samian, M. – Mahdei, K. N. – Saadi, H. – Movahedi, R. (2015): Identifying factors affecting optimal management of agricultural water, Journal of the Saudi Society of Agricultural Sciences, 14, 2018, 11-18.
- TerryMarsden- RobertaSonnino (2008): Rural development and the regional state: Denying multifunctional agriculture in the UK, Journal of Rural Studies,
- Tóth, K. - Nagy M. Z. (2016): Egy mezőgazdasági vállalkozás mindennapi kihívásokra adott válaszai, Köztes-Európa: társadalomtudományi folyóirat, 2016. (8. évf.) 1-2. (19-20) sz. pp. 303-312.
- Tóth-Kaszás, N. – Keller, K. – Ernszt, Ildikó - Péter E. (2017): Helyi termék: biztos megélhetés vagy keresetkiegészítés? Gazdálkodás, (61. évf.) 4. sz. 335-354.
- Tóth-Kaszás, N. – Keller, K. – Péter, E. (2017): A Zala és Somogy megyei helyi termelőkben rejlő fejlesztési lehetőségek feltárása, A falu, (32. évf.) 1. sz. 35-47.
- Van der Berg, G. J., Lindeboom, M. és Portrait, F. (2007): „Long-Run Longevity Effects of a Nutritional Shock Early in Life: The Dutch Potato Famine of 1846–1847”, IZA Discussion Paper No. 3123
- Willy, D. K. – Muyanga, M. – Jayne, T. (2019): Can economic and environmental benefits associated with agricultural intensification be sustained at high population densities? A farm level empirical analysis, Land Use Policy, 81, 2019, 100-110.
- Zadoks, J. C. (2008): „The Potato Murrain on the European Continent and the Revolutions of 1848”, Potato Research, 51: 5–45.
Required language skills: angol
Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2022-06-30 |
|
|
|
|
Login
