Thesis supervisor: Zoltán Benyó
Location of studies (in Hungarian): SEmmelweis Egyetem Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
Azok a cerebrovaszkuláris szabályozó mechanizmusok, melyek élettani körülmények között megfelelően biztosítják az agyszövet normális perfúzióját, patológiás állapotokban rendkívül komplex változásokon mennek keresztül. A kutatási program célja egyrészt a fiziológiás szabályozási mechanizmusok kórélettani körülmények között bekövetkező változásainak minél részletesebb feltérképezése, másrészt annak tisztázása, milyen módon vezetnek az észlelt változások a centrális neuronok strukturális és funkcionális károsodásához. E témakörön belül az alábbi specifikus kérdéseket vizsgáljuk:
A thromboxán-receptorok jelátviteli mechanizmusai érsimaizomban
A thromboxán A2 (TXA2) a vérkeringési rendszer és ezen belül is az agyi érrendszer egyik legpotensebb vazokonstriktor mediátora. A TXA2 simaizom-hatásait G-fehérjéhez kapcsolt sejtfelszíni receptorok közvetítik. Mivel a TXA2 igen erős, tónusos kontrakciót képes kiváltani az agyi ereken, feltételezhető, hogy szerepet játszik az agyi vazospazmus kialakulásában szubaracnoideális vérzés, iszkémiás stroke vagy agyi trauma után. Kutatásainkban azt vizsgáljuk az agyi erek simaizomzatában, hogy milyen jelátviteli folyamatok közvetítik a TXA2 hatásait fiziológiás körülmények között, és hogyan változnak meg e mechanizmusok az előbbiekben felsorolt kórállapotokban.
Vaszkuláris tényezők szerepe az agyi traumát követő késői idegsejt-károsodás kialakulásában
Jól ismert jelenség, hogy agyi traumát követően akár még hetekig is folyamatosan nőhet az elhalt idegsejtek száma és ezzel együtt a trauma okozta neurológiai deficit. E másodlagos lézió kialakulásában az agyi érrendszer diszfunkciója és a következményes agyi iszkémia fontos szerepet játszik. Ezzel kapcsolatban azt vizsgáljuk, hogy az érdiszfunkció hátterében mely mediátorok, ill. az érfal sejtjeiben milyen kóros jelátviteli folyamatok állnak.
A diabéteszes agyi érdiszfunkció kialakulásának mechanizmusa
Ismert, hogy mind az inzulin-rezisztencia, mind pedig a 2-es típusú diabétesz megnövelik a cerebrovaszkuláris történések gyakoriságát, és az inzulinrezisztens betegek stroke-ot követően gyorsabb állapotromlást, lassabb felépülést, és magasabb mortalitást mutatnak. Néhány friss kísérleti adattól eltekintve nem ismert, hogy miként változik az agyi erek működése inzulin-rezisztenciában ill. diabéteszben. Kutatásainkban azt vizsgáljuk, hogy milyen kóros folyamatok aktiválódnak a diabéteszes kísérleti állatok agyi ereiben, különös tekintettel a reaktív szabadgyökök, ill. a termelődésüket kiváltó intracelluláris jelátviteli folyamatok szerepére.
A nikotinsav-receptor szerepe az érrendszerben
Korábbi munkáinkban igazoltuk, hogy a nikotinsav bőr-hyperaemiát (flush-reakciót) kiváltó hatását a GPR 109A (emberben: HM74A, egérben: PUMA-G) receptor közvetíti. Régóta ismert, hogy a nikotinsav az intrakraniális erekben is dilatátor hatású, és az agyi véráramlás fokozódását okozza. A jelenség főemlősökben és emberben is megfigyelhető, és jelentősége lehet a nikotinsav migraine-ellenes hatásában. Kutatásaink célkitűzése kettős: egyrészt a nikotinsav agyi vazodilatátor hatását közvetítő mechanizmusok tisztázása, másrészt pedig annak vizsgálata, hogy e mechanizmusok szerepet játszanak-e az endotoxémiában ill. akut májelégtelenség során kialakuló agyi hiperémia és ödéma-képződés kiváltásában.
Endocannabinoidok szerepe az agyi vérkeringés szabályozásában
Másfél évtizede tudjuk, hogy a központi idegrendszer cannabinoid receptorainak léteznek endogén ligandumai ("endo-cannabinoidok"), melyek legismertebb reprezentánsa az anandamid (arachidonylethanolamid). Mind az anandamid, mind pedig a cannabinoid receptor 1-es altípusa (CB1) kimutatható erekben, és felmerült, hogy az anandamid lenne az (egyik) endotéliumból származó hyperpolarizációs faktor. A CB1 receptor megtalálható az agyi erek simaizomsejtjein is, és az anandamid agyi vazodilatátor hatását is leírták. Újabb kísérleti adatok felvetik egy eddig nem klasszifikált endotheliális cannabinoid-receptor létezését, amely aktiválható „abnormal cannabidiol“-lal (abn-cbd). Kutatásainkban arra keressük a választ, hogy milyen hatással vannak az endocannabinoidok az agy különböző régióinak véráramlására élettani körülmények között valamint hypoxia és hiperkapnia során.
Login
