Thesis supervisor: György Purebl
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A domesztikált állatokkal történő szoros együttélés több tízezer éve jellemzője az emberi kultúráknak, jelenleg is az emberiség többsége él kedvtelésből és/vagy gazdasági megfontolásokból társállatokkal szoros életközelségben, az állatokkal kapcsolatos mítoszok, történetek, irodalom, reklámok és még számos narratív tartalom minden kultúrának integráns részei. Feltételezhető tehát, hogy az állatok nemcsak gazdasági, hanem mindennapi pszichológiai igényeket is kielégítettek és kielégítenek minden volt és jelenvaló emberi kultúrában. Mindenesetre nehéz elképzelni azt, hogy ez a nagyon hosszú ideje fennálló, nagyon szoros ko-evolúciós kapcsolat (Miklósi 2010) érintetlenül hagyta volna az ember pszichológiai működését, és hogy mindezt ne lehessen akár terápiásan is felhasználni.
Ehhez képest az (elsősorban ember-ember kapcsolatot vizsgáló) pszichológia látókörébe viszonylag későn került be az állatokkal való pszichológia-etológiai kapcsolat, és még később az ezekben rejlő terápiás lehetőségek. Jelenleg azonban nemcsak a tudományos érdeklődés nőtt meg az állatasszisztált terápiákkal (továbbiakban AAT) kapcsolatban, hanem a gyakorlati orvostudomány és a laikus felhasználók érdeklődése is, és gombamód szaporodnak a (különböző elveken és színvonalon dolgozó) AAT-központok. Mindezek miatt fontossá vált, hogy az AAT-t a bizonyítékokon alapuló orvostudomány módszertanának felhasználásával kezdjük vizsgálni.
Pszichofiziológiai alapok
A szociális kapcsolatok homeosztatikus beágyazottsága (vagyis az, hogy a társas interakciók fontos neurohormonális változásokat hoznak létre, amelyek azután pedig visszahatnak a szociális kapcsolatokra) elég ismert jelenség a társas fajok között (Broad és mtsai 2006). Fontos szerepe van a csoport működésének szabályozásában, az egyén, a csoport és tulajdonképpen a faj túlélésében, nem véletlen tehát, hogy genetikusan-biológiailag erősen szabályozott (Carter és mtsai 2002). Számos adatunk van már most is arra, hogy ez a kapcsolat az ember és egyes kitüntetett, elsősorban feladatmegoldásra szelektált fajok (a kutya és a ló) között biológiai változásokban is kifejeződik: A kortizol és az oxitocin szint változásában (Beetz és mtsai 2011, 2016 Odendaal és Meintjes 2003, Handlin és mtsai 2011), a pontos érzelemfelismerő- és differenciáló képességében, valamint az erre adott fiziológiai válaszban (Smith 2016).
Terápia és hatékonyság
Annak ellenére, hogy az elmúlt 20 évben számos pozitív hatékonyság-vizsgálat született az AAT-kal kapcsolatban, Hoagwood és mtsainak 2017-es tanulmánya a 2000 óta megjelent állat-asszisztált terápiákat érintő, 1535 publikációt vizsgálva, mindösszesen 24-et talált a szigorú tudományos kritériumoknak is megfelelőnek (és az AAT-k hatékonyságát illetően egyébként pozitívnak). Mindez két fontos szempontra hívja fel a figyelmet. Egyrészt kifejezi, hogy nagyon nagy a felhasználók és az AAT-t gyakorlatban alkalmazók igénye arra, hogy az AAT-k legfontosabb klinikai-kutatási jellemzőivel kapcsolatban (hatékonyság, költséghatékonyság, aktív hatótényezők, indikációk, kontrandikációk stb.) valóban tudományos adatokra lehessen támaszkodni. Másfelől pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a növekvő érdeklődés és igények ellenére az AAT-val foglalkozó klinikai központok még nem tudtak megfelelően válaszolni ezekre az igényekre.
Pedig az állatasszisztált terápiák egyre népszerűbbek, egyre több beteg keresi, és hazánkban is egyre több intézmény alkalmazza ezeket (a négy hazai orvosegyetem közül háromban már alkalmaznak állatasszisztált pszichológiai támogatást). Megkerülhetetlenné vált tehát a tudományos válaszadás szükségessége számos alapvető kérdésre az AAT-kel kapcsolatban.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a témában a Mentális Egészségtudományok Doktori Iskolába PhD hallgatóknak felvételiző Mittly Veronika pontszámban a jelentkezők között első helyen végzett, valamint két, a témában nagy tapasztalattal rendelkező kolléga is jelezte, hogy egyéni fokozatszerzőként csatlakozna a témához. Az igény tehát a témával kapcsolatos fokozatszerzésre is jelen van.
Mindezek alapján a témakiírással az alábbi célokat tűzzük ki:
1. Formális meta-analízis megkísérlése a rendelkezésre álló közlemények alapján
2. Az AAT hatékonyságának és költséghatékonyságának vizsgálata
3. Annak tisztázása, melyek az AAT aktív hatótényezői
4. Annak tisztázása, milyen (pszichofiziológiai) mechanizmuson keresztül valósulhatnak meg a terápiás hatások
Bízunk benne, hogy ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásával nemcsak a fenti igényekre sikerül kielégítő tudományos választ adnunk, hanem növelni tudjuk a Semmelweis Egyetem hírnevét is. Ezek a kérdésfelvetések ráadásul jól illeszkednek a medicina új, ökológiai paradigmájához, mely, mint ahogy a 2017-ben odaítélt orvosi Nobel díj jelzi, már az orvostudományi kutatások fősodrába került. A kutatásban etológiai oldalról Magyarország már a világ élvonalába tartozik (v.ö. Ádám Miklósi Dog Behaviour, Evolution and Cognition, Oxford Univ Press 2014), van tehát esélyünk arra, hogy mindezt pszichológiai oldalról és a klinikai orvostudomány oldaláról is megvalósítsuk.
Mindezen célok megvalósításához kérjük (a témakiírásra váró, és a témából PhD-zni kívánó aspiránsokkal együtt) a Doktori Iskola szíves támogatását.
Deadline for application: 2021-04-06
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
