Thesis supervisor: Péter Andréka
Location of studies (in Hungarian): SE Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A pitvarfibrillatio (PF) a fejlett országokban minden negyedik középkorú embert érinthet. Az EU-ban ez 120.000-215.000 újonnan diagnosztizált beteget érinthet évente. A pitvarfibrillatioval emelkedett morbiditási és mortalitási adatok társulnak (pl. stroke, szívelégtelenség, alacsonyabb life quality (QoL), hospitalisatio gyakoriságának emelkedése). Az összes stroke 20-30%-a pitvarfibrillatiohoz köthetően alakul ki. Egyre növekvő számban diagnosztizálnak betegeket stroke tünetekkel, melyek „silent” paroxismalis pitvarfibrillatio talaján alakulnak ki. A pitvarfibrillalo betegek 10-40%-át hospitalisaljak évente. Az összes pitvarfibrillatioban szenvedő beteg 20-30%-ában észlelhető csökkent bal kamra funkció. [1.]
Klinikai szempontból a 7 különböző csoportba sorolhatjuk a pitvarfibrillatiot:
1. strukturalis szívizombetegséghez társuló PF: (systoles vagy diastoles dysfunctiohoz, hosszan tartó hypertoniahoz társuló balkamra hypertrophiahoz társulva) PF. Ezen betegek gyakra kerülnek hospitalisatiora. Kialakulásában szerepet játszik az emelkedett pitvari nyomás, pitvari remodelling, a sympaticus rendszer és a Renin Angiotensin Rendszer (RAS)
2. Focalis PF: azon betegek, akiknél repetitiv supraventricularis futamok, rövid paroxismusok észlelhetőek, ezen futamok a legtöbb esetben jelentős tünetekkel járnak, a betegek többsége fiatal. Ezen esetek hátterében legtöbbször jól lokalizálható triggerek állnak (legtöbb esetben pulmonalis vénák közelében lévő fókuszok)
3. Polygenicus PF: Számos génvariáció által kiváltott PF, általában igen fiatal életkorban jelentkezik, a különböző génvariációk jelentősen befolyásolják a kimenetelt
4. Postoperatív PF: álatlában sebészeti (leggyakrabban szívsebészeti) beavatkozások után újonnan jelentkező PF, olyan betegeknél, akiknél korábban nem volt ismert PF, és a
2
sebészeti beavatkozás előtt sinus ritmusban voltak. Kiváltó oka leggyakrabban a pericardialis steril gyulladás, a pitvar falában jelentkező oxidativ stressz, sympaticus tonusfokozódás, elektrolit zavar, volumen túltöltés,
5. Mitralis stenosishoz vagy műbillentyűhöz köthető PF: Úgynevezett valvularis PF, mely leggyakrabban mitralis stenosishoz, vagy ritkábban egyéb szívbillentyű betegséghez társul. Kialakulásában a bal pitvari nyomásfokozódás, vagy volumen-terhelés játssza a fő szerepet, mely a pitvarok megnagyobbodásához és remodellinghez vezet
6. „Atléták ritmuszavara”: fizikai terheléshez társuló paroxismusok, melyek kiváltó oka a vagus tonus fokozódás és hirtelen volumen-terhelés
7. Monegén PF: Örökletes cardiomyopathiakhoz társuló ritmuszavaraok, melyek hirtelen szívhalálhoz is társulhatnak. [1.]
Mintázat és kezelési stratégia szerint a következő csoportosítás alkalmazható:
1: Novum PF: Korábban PF nem került diagnosztizálásra, időtartama nem ismert, először került felismerésre
2.: Paroxismalis PF: a legtöbb esetben 48 órán belül saját magától terminálódó PF epizódok észlelhetőek, melyek legfeljebb 7 napon belül megszűnnek.
3.: Perzisztens PF: PF epizód több mint 7 napon keresztül folytatódik, spointán, vagy cardioversiora (gyógyszeres vagy elektromos) szűnik 7 vagy annál több nap után
4.: Long-standing PF: Folymatosan észlelt PF, mely több mint egy éve jelentkezett, azonban echocardiographias és egyéb paraméterek miatt ritmus kontrollra törekszünk.
5.: Permanens PF: A beteg és therapeuta által egyaránt elfogadott, hogy tartós sinus ritmus nem várható, frekvencia kontrollra törekszünk. [1.]
Szívsebészeti beavatkozásokhoz köthetően elsősorban a strukturalis szívizombetegségekhez köthető (ischaemias cardiomyopathia, DCM), illetve az úgynevezett valvularis pitvarfibrillatioval foglalkozunk. Azon esetekben, ahol egyéb szívsebészeti beavatkozásokhoz köthetően PF áll
3
fenn, IIa indicatioval végezhető sebészi ablatio [1.], valamint ehhez kötötten IIb indikációval, egy ülésben fülcse zárás [1.].
Sebészi ablatio több technikával .és energiával végezhető (pulmonalis vena isolatio, BOKSZ laesio, Cox-Maze és annak számos módosítása, Isthmus ablatioval vagy a-nélkül, radiofrekvencias, vagy cryo-ablatio, vagy ezek kombinációja) [2., 3., 4., 5., 6., 7.]. Az ablatio sikerességét korábbi vizsgálatok alapján meghatározza fennállásának időtartama, valamint a pitvari méretek, illetve a kiváltó tényezők.
Kérdésként felmerül, hogy abban az esetben ha sebészi úton megszüntetjük a kiváltó tényezőt (valvularis pitvarfibrillatiok esetén például), a betegek profitálnak-e az egy ülésben végzett ablatióból, ebből kifolyólag az ezekben az esetekben végzett ablatiokból a betegek hosszú távon profitálnak-e, illetve ezen esetekben a betegek hosszú távú túlélése, morbiditási és mortalitási adatai különböznek-e azon betegekétől, akiknél nem történt egy ülésben sebészi ablatio. Mindezek vizsgálatára kezdetben uni-center, a későbbiekben multicenter randomizált vizsgálatot tervezünk, mely során összehasonlítjuk azon betegek pre- és postoperatív klinikai adatait (echocardiographia, bal pitvari volumetria, bal pitvari strain, pro-BNP, folymatos EKG, stroke ráta, halálozás, life quality stb.), akiknél mitralis billentyűn történt beavatkozás és valvularis pitvarfibrillatio áll fenn, azokkal akik ugyanilyen szívsebészeti beavatkozáson estek át ablatioval és bal fülcse sebészi zárásával összekötve. A klinikai adatok összehasonlítását rövid-közép és hosszú távon tervezzük, mely során összehasonlítjuk a kumulált morbiditási és mortalitási adatokat (stroke ráta, anticoagulatiobol származó vérzéses szövődmények, évenkénti hospitalisatio és kórházi ápolási napok száma stb.) mindkét csoportban.
-
4
Referenciák:
1. 2016 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation developed in collaboration with EACTS European Heart Journal, Volume 37, Issue 38, 7 October 2016, Pages 2893–2962, Paulus et al.
2. Curative Treatment of Atrial Fibrillation With Intraoperative Radiofrequency Ablation: Short-Term and Midterm Results ; J Thorac Cardiovasc Surg . 2002 May;123(5):919-27. Friedrich et al.
3. Circumferential Pulmonary-Vein Ablation for Chronic Atrial Fibrillation N Engl J Med. 2006 Mar 2;354(9):934-41. Oral et al.
4. Advances in Surgical Treatment of Atrial Fibrillation Stroke. 2007;38:618–623, Gilinov et al.
5. Challenges and Outcomes of Posterior Wall Isolation for Ablation of Atrial Fibrillation, J Am Heart Assoc. 2016 Sep 23;5(9):e003885, Kumar et al.
6. Pulmonary Vein Denervation Enhances Long-Term Benefit After Circumferential Ablation for Paroxysmal Atrial Fibrillation, Circulation. 2004 Jan 27;109(3):327-34, Pappone et al.
7. Is Pulmonary Vein Isolation Effective for Permanent Atrial Fibrillation? Gen Thorac Cardiovasc Surg . 2012 Feb;60(2):68-70. Ishii et al.
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2021-02-27
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
