Login
 Forum
 
 
Thesis topic proposal
 
Márton Ákos Lőrincz
Új diagnosztikus és terápiás lehetőségek a mikróbák elleni küzdelemben

THESIS TOPIC PROPOSAL

Institute: Semmelweis University, Budapest
theoretical medicine
Doctoral School of Molecular Medicine

Thesis supervisor: Márton Ákos Lőrincz
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem, Élettani Intézet
Abbreviation of location of studies: SE


Description of the research topic:

Az extracelluláris vezikulálk (EV) az elmúlt évtizedben váltak „forró” kutatási témává. Munkacsoportunk korábban kimutatta, hogy a specifikus aktiváció után keletkező neutrofil granulocita (PMN) eredetű EV-k közvetlen antibakteriális hatással rendelkeznek [1]. A megkezdett munka folytatásként célul tűztem ki az antibakteriális hatással rendelkező EV-k keletkezéséhez szükséges receptorok és jelátviteli-utak feltérképezését. Kérdéseimre génhiányos egerek és humán PMN-ek vizsgálatával szeretnék választ keresni. A genetikailag módosított egereken végzett kísérletek humán PMN-ek vizsgálatával is tervezem kiegészíteni. A munka súlyponti részét jelneti az egyes EV populációk minőségi összetételének vizsgálata (fehérje, lipid és szénhidrát), amely információk alapján közvetlen információkat szerezhetek az EV képződés során zajló szállítmány kiválogatás mechanizmusáról, melyre eddig csak közvetett adataink vannak [2, 3]. Az immunvezikulák minőségi összetételnek pontos megismerése közelebb vihet az antibakteriális és – egyes adatok alapján feltételezhető – antimikotikus hatás megismeréséhez. Távolabbi célkitűzések között szerepel az immunvezikulák terápiás felhasználhatóságának vizsgálata szepszismodell állatkísérletekben.
Módszertan és módszertani célkitűzés
A keletkezett EV-ket EV optimalizált áramlási citometriával és Bradford fehérjemennyiség meghatározással tervezem számszerűsíteni [3]. A különféle EV populációk kvalitatív elemzését Western blot és proteomika technikákkal tervezem– utóbbit kollaboráció keretében. A különféle populációk antibakteriális hatását a laborunkban régóta használt baktériumtúlélési teszt [4] mellett az újonnan fejlesztett áramlási citometrián alapuló módszerrel is vizsgálni tervezem. Új vizsgáló eljárás fejlesztésére az irodalomban fellelhető eljárások alacsony áteresztőképessége, lassúsága és pontatlansága miatt van szükség. Az új módszer által mért antibakteriális hatást a laborunkban régóta használt optikai denzitásváltozáson alapuló módszer [4] eredményeivel összehasonlítva vizsgálom. Kezdeti eredmények alapján az eljárás gyorsan és robusztus módon képes mérni biológiai minták (PMN sejtek, EV-k) és farmakológiai ágensek antibakteriális hatását. A módszerben rejlő diagnosztikus potenciál különösen nagy az antibiotikumok hatásának vizsgálata esetében, mert ha a jelenleg használatos klasszikus mikrobiológiai eljárásoknál valóban lényegesen gyorsabban ad megbízható adatokat, akkor lerövidítheti a célzott antibiotikum terápiához szükséges időt. Ennek vizsgálatához a mikrobiológia által használt dilúciós eljárásokkal összehasonlító méréseket tervezek szeptikémiát gyakran okozó laboratóriumi, illetve később betegből származó baktérium törzsek esetén.
Összegzés, a kutatási eredmények tervezett hasznosulása
Szeretnék átfogó képet kapni a PMN-ek antibakteriális hatású EV termeléséhez szükséges sejtfelszíni receptorairól és azok közvetlen jelátviteléről. Mivel a vizsgált receptorok nem csak a neurofilek felszínén fejeződnek ki, így eredmények más, EV keletkezéssel foglalkozó munkacsoportok számára is lényegesek lehetnek. Számunkra az eredmények fontos lépcsőfokot képeznek az immunvezikulákhoz köthető antibakteriális hatás mibenlétének megértéséhez, mely alapja lehet egy jövőbeni antibakteriális szer fejlesztésének.
Amennyiben az áramlási citométeren alapuló antibakteriális hatást mérő módszer eredményei nagy kísérletszám esetében jól korrelálnak a referencia módszerek eredményeivel, akkor az a későbbiekben nem csak a kutatásban, hanem a klinikumban is hasznos diagnosztikai módszerré válhat.
Társadalmi felelősségvállalás
Az új, áramlási citometrián alapuló antibakteriális hatást vizsgálómódszer klinikai diagnosztika irányba fejlesztésével kerültem a TEDxDanubia Fellow programjába, mely során célom felhívni a közvélemény figyelmét az antibiotikum rezisztencia terjedésére [4].
Irodalomjegyzék:
1. Timar, C.I., et al., Antibacterial effect of microvesicles released from human neutrophilic granulocytes. Blood, 2013. 121(3): p. 510-8.
2. Timar, C.I., A.M. Lorincz, and E. Ligeti, Changing world of neutrophils. Pflugers Arch, 2013. 465(11): p. 1521-33.
3. Lorincz, A.M., et al., Functionally and morphologically distinct populations of extracellular vesicles produced by human neutrophilic granulocytes. J Leukoc Biol, 2015. 98(4): p. 583-9.
4. Rada, B.K., et al., Dual role of phagocytic NADPH oxidase in bacterial killing. Blood, 2004. 104(9): p. 2947-53.


Deadline for application: 2020-10-17


2020. X. 20.
ODT online ülés
Az ODT következő, online ülésére 2020. november 6-án 10.00 órakor kerül sor.

 
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 2.2358 ( 2017. X. 31. )