Thesis supervisor: Péter Takács
co-supervisor: Renáta Jávorné Erdei
Web address (URL): http://doktoriiskola.etk.pte.hu/ Location of studies (in Hungarian): Doctoral School of Health Sciences, Faculty of Health Sciences, University of Pécs, Pécs, Hungary; Abbreviation of location of studies: EDI
Description of the research topic:
Az életminőség területi különbségei
Regional differences in quality of life
"Az életminőség mutatók számokkal igyekeznek kifejezni egyének, kisebb/nagyobb csoportok álta¬lános jóléti helyzetét, életminőségi viszonyait. A mutatókhoz kapcsolódó elemzések fontos szerepet töltenek be különböző közösségek (országok, régiók, stb.) összehasonlításában mind térben, mind időben. Ezen összehasonlításokon alapuló modellek pedig a döntés-előkészítés fontos alapjait jelen¬tik. A paraméterek jelzik az emberi tevékenységek eredményeként fellépő előremutató pozitív vo¬násokat, vagy a visszahúzó negatív tendenciákat - a közösségek életminőség változásait.
Az életminőség mérés történetét a kezdeti szakmaspecifikusság jellemzi. Egy-egy szűkebb szakmakörből (gazdaság, egészségügy, pszichológia, szociológia, stb.) kiindulva alakítottak ki mé-rőeszközöket a kutatók. A kutatások fejlődése során a komplexebb eszközök kimunkálása lett ké¬sőbb a cél. A fejlett társadalmakban a huszadik század második felétől társadalom- és gazdaságpoli¬tika valamint politikai szintjén is a figyelem középpontjába került az életminőség kérdése. Az alap¬gondolat maga az, hogy az egész társadalom legfontosabb célja kell, hogy legyen az emberi életmi¬nőség folyamatos növelése. Ennek elérése érdekében meg kell alkotni azt az eszközrendszert, elmé¬leti módszertani alapokat, amellyel vizsgálhatóbbá, objektívebbé tehető az életminőség fogalma. Igen régi, alapvető kérdést feszegetnek ezek a vizsgálatok, hiszen az emberi élet minősége mellett rögtön felmerül kérdésként annak értelme, értékes volta, ami filozófiai mélységekbe/magasságokba viszi a kutatókat.
Alapvetően két, egymástól élesen el nem különíthető komponensre bontható az életminőség fogal¬ma. Az egyik az objektív rész (GDP, születéskor várható átlagos élettartam, egészségben eltöltött évek száma, stb.), a másik pedig a szubjektíven megítélhető rész (élet-elégedettségi kérdések, ön¬minősítések, stb.).
Másik osztályozási szempontrendszer szerint az életminőség vizsgálatok alapmodelljei a gaz-daságtudományhoz, a szociológiához, a pszichológiához és az egészségtudományokhoz köthetők. Ezek a már említett módon először szakma-specifikusán közelítették meg az emberi életminőség problémakörét, majd hiányosságaikat pótlandó, más területekről is integráltak értékelési szempon¬tokat, így alakultak ki mára azok a komplex mutatók, amelyekkel vizsgálhatóbbá válik a kérdés (HDI - Humán Development Index, PQLI - Physical Quality of Life Index, HPI - Happy Planet In¬dex, stb.). Az érdeklődők számára jó kiindulási pontként említhető a magyar nyelven megjelent tu¬risztikai életminőség-index szakirodalmi összefoglaló írása (Kovács - Horkay - Michalkó (2006): A turizmussal összefüggő életminőség-index kidolgozásának alapjai. Turizmus Bulletin, X/2. 2006.) vagy a KSH jóllét indikátorrendszerét bemutató összefoglaló (A jóllét magyarországi indikátor¬rendszere - 2013, KSH, Budapest, 2014). Nemzetközi szintű kitekintést kapunk szintén magyar nyelven Kárpáti József cikkéből (Kárpáti J. (2014): Az életminőség népszerű formában. Statisztikai Szemle, 2014.02. p. 139-158.).
Egy ország megítélése a különböző mutatók alapján igen eltérő lehet. A szakirodalom néhány forrása már jelzi, hogy megindult a törekvés a különböző mutatók szinkronizálására, az egyes pa-raméterek közötti kapcsolatok feltárására.
Lokális életminőség mutatók
Az adatgyűjtések számának bővülése, általánossá válása napjainkra lehetővé teszi, hogy a korábbi¬nál kisebb közösségek (például városrészek, kerületek, járások települései) is tanulmányozhatók statisztikai eszközökkel. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy az országos, megyei, vagy városi eredmények még egy szinttel lejjebb, kerületi, városrészi szintre kerüljenek. Ez optimálisabb dönté¬si helyzet kialakítását, költséghatékonyabb beavatkozást tesz lehetővé.
A meghirdetett téma a már meglévő, ellenőrzött mutatók alkalmazásának feltételeit, valamint szük¬ség esetén újabb mérőeszközök kidolgozását tűzi ki célul az említett lokális szinten.
"
Required language skills: English exam at B2 level Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2020-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
