Login
 Forum
 
 
Thesis topic proposal
 
János Vág
A szájképletek regenerációja különös tekintettel a fogbélre, a parodontiumra és a nyálmirigyekre

THESIS TOPIC PROPOSAL

Institute: Semmelweis University, Budapest
clinical medicine
Doctoral School of Clinical Medicine

Thesis supervisor: János Vág
Location of studies (in Hungarian): SE
Abbreviation of location of studies: SE


Description of the research topic:

A mindennapi fogászati praxis leggyakrabban érintett szerve a fog és a periodontium. A fogak és a periodontium épségét leginkább a szájüreg területén megtelepedő speciális baktérium flórák elterjedése veszélyezteti, fogszuvasodást illetve parodontitist okozva. A fogak és a periodontium épségének megőrzéséhez elengedhetetlen a nyálelválasztás megfelelő volta is. Sajnos a nyálmirigyeket további betegségek – daganatok, autoimmun Sjögren-szindróma – fenyegetik. A szájüreg környéki daganatos megbetegedések terápiájakor alkalmazott röntgen besugárzás illetve a nyaki blockdisszekció okoz részleges vagy teljes nyálmirigy szövetvesztést. A szájüreg funkciójának – táplálkozás, beszéd, védekezés – megőrzéséhez és fenntartásához elengedhetetlen a három egység – fogak, periodontium és nyálmirigyek – épsége. Ezért bármelyikének sérülése esetén annak mihamarabbi regenerációja kulcs fontosságú.

Az emberi szervezet jelentős mértékben képes a regenerációra. Egyes szövetekben, mint a vérképző sejtek vagy az epithelium, életünk során a sejtek folyamatosan osztódnak és regenerálódnak, míg más szövetek sejtjeinek megújulása sokkal lassabb, és csak bizonyos biológiai jelekre indul meg. Ez a megújulási képesség a szövetekben megtalálható, különböző mértékben elkötelezett őssejteknek köszönhető.

A baktériumok okozta fogszuvasodás következménye a fog pulpa gyulladása. Enyhe gyulladásnál a pulpasapkázás még megmentheti a pulpa vitalitását, amely a megnyílt pulpakamra lezárását jelenti tömőanyagokkal. Ehhez jelenlegi gyakorlatunkban biokompatibilis anyagokat (pl. Ca(OH)2 tartalmú paszta) használunk, de újabban elterjedőben vannak az ún. Bioaktív anyagok (pl. biokerámiák) alkalmazása is. A gyulladás előrehaladtával már csak a pulpa teljes eltávolítása oldja meg a problémát. Az elhalt pulpa által elfoglalt üres teret ilyenkor gyökértömő anyaggal helyettesítjük, ennek a kezelésnek 85-95%-os a siker aránya. Ez a siker arány azonban csak nagyon alapos és korszerű módszerekkel érhető el. Alternatívaként fiatal/gyerek populációban még alkalmazható az ún. pulpa amputáció is, amikor a pulpának csak egy részét – amiről feltételezzük, hogy fertőzött – távolítjuk el. A bioaktív anyagok alkalmazásával és jobb diagnosztikus módszerekkel a jövőben egyrészt képesek leszünk a pulpa minél nagyobb részét megmenteni és azt regenerációra serkenteni, másrészt a teljesen elveszett pulpa szövetet (pl. revaszkularizációval, bioaktív faktorokkal és/vagy őssejtekkel) újra növeszteni. Jelenleg klinikai kísérletek folynak fiatal – még a gyökércsúcs kifejlődése előtt álló – fogak revaszkularizációjára. Sajnos jelenleg még nem tudjuk kontrollálni a vérrögképződés – sarjszövet kialakulás folyamatát. Ugyancsak bizonytalan kimenetelű a pulpaseb (pulpaamputáció, pulpasapkázás) gyógyítás is, hiszen nem tudjuk a pulpalis progenitor sejtek odontoblast differenciációját irányítani. A mesenchymalis sejtek pulpális (pl. odontoblast) irányú differenciációjának megismeréséhez további sejtszintű vizsgálatok kellenek. Ezenkívül klinikailag problémát jelent a fertőzöttség és a gyulladás kiterjedésének bizonytalansága. Jó volna megismerni a gyulladás – regeneráció átmenet mechanizmusát a pulpában ahhoz, hogy célzott terápiát tudjunk alkalmazni. Nehezíti a klinikai vizsgálatokat, hogy a pulpa vitalitását ezekben az esetekben nehéz megítélni, ezért célszerű lenne a véráramlás nyomon követése a regeneráció alatt.

A gyökérkezelés sikertelensége és/vagy a fog tartó szöveteinek az elvesztése (pl. peridontium tartós gyulladása esetén) a fog teljes elvesztésével kell számolnunk. Ekkor a fog pótlása hagyományos úton – fogpótlás készítése – vagy implantációval lehetséges. A periodontium előre halladott pusztulása esetén az implantáció vagy akár a jövőben a fog újranövesztése őssejt- mátrixból nem lehetséges, hiszen hiányoznak a környezeti feltételek – csont és ínyszövet. A kemény és lágyszövet pótlás ma már elterjedt gyakorlat, de rendkívül hosszantartó, költséges és kellemetlen beavatkozás. A beültetett anyagok fedéséhez általában nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű mucosa, ezért a sebészek a meglévő mucosa erőteljes nyújtásával, különböző lebenyképzési technológiák alkalmazásával próbálják a kívánt fedést és ezzel a per primam sebgyógyulást elérni. Jelenleg nem tudjuk megjósolni, hogy mennyi és milyen típusú anyagot lehet kockázat mentesen beépíteni egy adott régióban. Befolyásolja továbbá a sikert számos szisztémás és lokális tényező is, mint a diabetes, dohányzás, szájhigiénia, nyálban levő faktorok stb. Ezeknek a tényezőknek a szerepe sok esetben csak klinikai megfigyelések alapján ismert, de a pontos összefüggések és mechanizmusok ez idáig még feltáratlanok. A rekonstrukciós műtétek pontosabb tervezéséhez meg kell ismernünk a sebgyógyúlás folyamatát. Ehhez célszerű lenne a lebenyek vérkeringésének nyomon követése, annak szabályzó mechanizmusainak megismerése. Jó volna tudni, hogyan tudjuk a gyulladás időtartalmát és kiterjedését csökkenteni műtét után és mihamarabb beindítani a regenerációs folyamatokat. Célszerűnek látszik tehát a különböző a gyulladásos és regenerációs mediátorok - pl. citokinek, növekedési faktorok stb. - műtéti sebből történő meghatározása.

A nyálelválasztás hiányának/csökkenésének jelenlegi terápiája a gyógyszeres kezelés – amikor a megmaradt szöveteket stimuláljuk – és/vagy mesterséges nyálpótlók alkalmazása. A gyógyszeres terápiának számos igen kellemetlen mellékhatása van, a nyálpótlók pedig nem pótolják a nyál biológiailag fontos összetevőit. Ezért a kutatások ma arra irányulnak, hogy a megmaradt nyálszövetből kiindulva, hogyan tudunk új, funkcionáló szöveteket generálni. Ennek a regenerációnak az elősegítésre különböző növekedési és differenciációs faktorokra van szükség, amelyekkel a progenitor sejteket tudjuk aktivizálni. További lehetőség, ha külső forrásból származó – ugyanazon egyén más szövetéből pl. mesenchymalis - őssejteket jutattunk be a mirigybe. A mesenchymalis őssejtek további előnye, hogy gyulladás csökkentő szerepe is van, amely Sjögren szindróma esetén nagy jelentőséggel bír. A nyálmirigy őssejtek és azok differenciációs és proliferációs készségét jól lehet tanulmányozni egyes sejtvonalakon (pl HSG) és primer nyálmirigy sejt kultúrákon (pl HuSMG). 3D tenyésztési viszonyokat hozhatunk létre különböző gélek (pl Matrigel) alkalmazásával. Ezekben a progenitor sejtek képesek valósághű acinaris és ductalis struktúrákat kialakítani, és megjelennek a funkcionális jellegzetességek (amylase szekréció) is.

Number of students who can be accepted: 3

Deadline for application: 2020-05-20

 
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 2.2358 ( 2017. X. 31. )