Login
 Forum
 
 
Thesis topic proposal
 
Az étvágy perifériás és központi idegrendszeri szabályozása

THESIS TOPIC PROPOSAL

Institute: Semmelweis University, Budapest
clinical medicine
Doctoral School of Clinical Medicine

Thesis supervisor: Beatrix Sármán
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem, II. sz. Belgyógyászati Klinika
Abbreviation of location of studies: SE


Description of the research topic:

Az elhízás népbetegség. A népesség átlag testsúlya növekvő tendenciát mutat. 1999-ben a túlsúlyosak száma a világon meghaladta a 100 milliót (BMI>30 kg/m2). Az elhízottak 80% legalább egy, 40 % kettő vagy több társbetegségben is szenved. Az obesitás emellett korunk társadalmában kozmetikai problémát is jelent. A szépség és soványság fogalmak összefonódásának köszönhetően számos enyhébb, vagy súlyos akár az életet veszélyeztető pszichés zavar, betegség is kialakulhat, amelyek kezelése nehéz, költéses és sokszor lehetetlen.

A táplálék bevitel és energia szükséglet egyensúlya biztosítja a szervezet működését és a megfelelő testsúlyt. A felvett táplálékról a szájüregbe jutástól kezdődően idegi és hormonális úton információk jutnak az agy különböző területeire, idegi pályák aktiválódnak végül az éhségérzet csökken, majd megszűnik és egészséges esetben az étkezést teltségérzet, illetve elégedettség érzet zárja le. Elhízásban illetve anorexia nervosában ezen szabályozó körök sérülése, vagy módosulása játszhat szerepet.
Évtizedek óta ismert, hogy a köztiagyban található hypothalamus központi szerepet játszik a szervezet homeostasisának fenntartásában. A ventromediális hypotalamikus magvak (jóllakottság) pusztulása hyperphagiát, míg a lateralis hypothalamus (éhség) roncsolódása étvágytalanságot és testsúlycsökkentést okoz. Hosszú ideig ezt a két régiót tartották a étvágy szabályozás fő centrumainak. A nucleus arcuatusban a táplálkozást befolyásoló orexigen NPY (Neuropeptid Y) és anorexigen POMC (pro-opiomelanocortin) neuron csoportok megismerésével azonban kiderült az étvágy szabályozó rendszer összetettsége, amelyben számos olyan „biztosító” kör van, amely irányítja, hogy az egyik egység sérülésekor más területek vegyék át a szabályozást. Ezeket a sejteket más idegi területekről érkező információk illetve perifériás hormonok irányítják.
A leptin egy a 167 aminosavból álló peptid hormon, az ob (obes) gén terméke. A leptint elsősorban a „fehér” zsírszövet sejtjei termelik. Plazma szintje szoros pozitív összefüggést mutat a zsírszövet (energiaraktár) nagyságával. Anorexigen hatású. A szervet energia homeosztázisa mellett immun és neuroendokrin funkciókra is hat . Befolyása van a hypothalamus-hypophysis tengelyre, a nemimirigyek, a mellékvese és a thyroxin tengely működésére is
A leptin befolyásolja a szervezet energia felhasználását is, ezzel a táplálék felvétel mellett a szervezet energia felhasználását is szabályozza.
Az inzulint a hasnyálmirigy béta sejtjei termelik. Ez az első olyan hormon, amelyet az elhízás jelzőjeként leírtak. A zsírszövet mennyiség növekedésével az inzulin szint emelkedik, csökkenése pedig párhuzamosan az inzulin szint csökkenésével jár. Az inzulin szint étkezés után gyorsan emelkedik, éhezéskor lecsökken. Visceralis obesitasban inzulin rezisztencia alakul ki.
Az adiponectin egy ún. „complement like” fehérje, amelyet a zsírszövet termel. A plazma adiponectin koncentráció fordítottan arányos a zsírszövet mennyiségével. Az adiponectin koncentráció éhezésben, fogyás esetén szignifikánsan nő, elhízásban csökken. Negatív összefüggés mutatható ki a plazma adiponectin koncentráció és az inzulin rezisztencia foka között. Az adiponectin szerepet játszhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is.
A ghrelint a gastrointestinális (elsősorban a gyomor) oxyntic sejtjei termelik. Ez egy 28 aminosavból álló peptid. Az endogén ghrelin a növekedési hormon receptorok (GHsR) endogén agonistája, hatására a nő a GH elválasztás. Orexigen faktor. Éhezéskor ghrelin szint emelkedik, étkezés után csökken. Emberben a ghrelin az étvágy szabályozás mellett szerepet játszik a táplálkozási „órarend” kialakulásában, befolyásolja a hypophysis, az anyagcsere, a gastrointestinális működéseket, a cardiovasculáris és immunrendszert is

Kutatói munkám egy része ennek a perifériás rendszernek a vizsgálatára összpontosít.
Vizsgálni szeretném:
• a perifériás hormonok szintjét különböző, obesitással járó kórképekben
• állatkísérletes modellekben a hypothalamusban lévő szabályozó köröket immunhisztokémiai és genetikai módszerekkel
• az obesitas genetikai hátterét illetve a kialakulásában lehetséges szerepet játszó génpolymorfizmusokat
• a perifériás hormonszintek alakulásának követése összefüggésük a táplálkozási szokásokkal fiatal elhízott egyénekben

Az elhízás népbetegség, az ismert genetikai és környezeti tényezők azonban önmagukban nem magarázzák robbanásszerű terjedését az elmúlt 20 évben. Egyre több kísérletes adat utal arra, hogy az intrauterin élet döntően befolyásolja az utódok kockázatát számos krónikus betegségre, ezek közé tartozik az elhízás, a cukorbetegség, és a hypertónia is. Az anyai elhízás illetve cukorbetegség a terhesség során nem csak szülés körüli komplikciók illetve a fejlődési rendellenességek kockázatát növeli, de nő az elhízás és a cukorbetegség későbbi kialakulásának veszélye is. Az utódokban, ha a betegség kialakul, általában fiatalabb korban jelentkezik és súlyosabb formában, mint az édesanyánál. A jelenség mechanizmusa még nem ismert.

Vizsgálni szeretném:
• az étvágyszabályozásban szerepet játszó hormonok szintjének változását elhízott és/vagy cukorbeteg terhesekben
• az utódok testsúlyának alakulását illetve szopási, majd étkezési szokásainak változását
• állatkísérletes modellben az anyai elhízás hatását az utódok hypotalamikus étvágycentrumaira immunhisztokémiai és genetikai módszerekkel illetve elektromikroszkópos feltérképezéssel.

Number of students who can be accepted: 3

Deadline for application: 2020-05-20

 
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 2.2358 ( 2017. X. 31. )