Login
 Forum
 
 
Thesis topic proposal
 
Péter Andréka
A tüdő és a mellkasfal elasztanciájának vizsgálata invazív gépi lélegeztetést igénylő szívelégtelenségben

THESIS TOPIC PROPOSAL

Institute: Semmelweis University, Budapest
clinical medicine
Doctoral School of Clinical Medicine

Thesis supervisor: Péter Andréka
Location of studies (in Hungarian): SE
Abbreviation of location of studies: SE


Description of the research topic:

HáttérA kardiológiai i ntenzív terápia egy gyakori feladata az akut szívelégtelenség súlyos formáiban szenvedő betegeinek ellátása. Ilyen nagyfokú pulmonális pangással és/vagy csökkent perctérfogattal járó, közvetlenül életet veszélyeztető kórállapot leggyakrabban akut coronaria szindróma vagy krónikus szívelégtelenség akut dekompenzációjának talaján alakul ki; kezelésében a gyógyszeres terápia és az eszközös keringéstámogatás mellett a mechanikus légzéstámogatás különböző formáinak is jelentős, napjainkban egyre inkább bővülő szerep jut. A heveny balszívfél elégtelenség non-invazív pozitív nyomású lélegeztetéssel való kezelése napjainkban már bizonyítékokkal alátámasztottan segíti a betegek gyógyulását, széles körű használatát a vonatkozó nemzetközi szakmai irányelvek is javasolják. A pulmonalis oedema különösen súlyos formáiban, valamint kardiogen shock fennállása esetén pedig az invazív gépi lélegeztetés továbbra is elkerülhetetlen, életmentő beavatkozásnak tartható.
Ugyanakkor a fenti kórállapotok a légzésmechanika, a gázcsere és a keringés-légzés kölcsönhatások összetett eltéréseivel járnak, melyeket a pozitív nyomású lélegeztetés során további, meglehetősen komplex hatásmechanizmusokon keresztül befolyásolunk. Az optimális kezelés biztosítása érdekében lényeges e hatások ismerete és betegágy melletti folyamatos értékelése. Szem előtt kell tartanunk továbbá, hogy a pozitív nyomású lélegeztetés, különösen annak invazív légútbiztosítással történő megvalósítása, a kedvező hatások mellett korántsem veszélytelen beavatkozás, önmagában is számottevő morbiditással és nem elha-nyagolható mortalitással járhat.
Sajnálatos módon a kardiogén pulmonalis oedema és a kardiogén shock optimális lélegeztetési stratégiája, bizonyító erejű klinikai vizsgálato khiányában, nem ismert. Általában az extracardialis eredetű pulmonalis oedemában hatékonynak bizonyult "tüdőprotektív" lélegeztetési stratégia alkalmazását javasolják, ez azonban a betegség jelentősége miatt nem tartható kórélettanilag kellően megalapozottnak.
Releváns bizonyítékokon alapuló megközelítés hiányában így a szívelégtelenségben szenvedő betegek respirátor terápiáját közvetett bizonyítékok, kórélettani megfontolások és az ágy melletti tapasztalatok felhasználásával vagyunk kénytelenek vezetni. Ennek racionális megvalósításához, valamint egy, a későbbiekben esetleg "rendszerszinten" is alkalmazható optimális lélegeztetési stratégia kidolgozásához szükségesnek látszik a kórkép légzésmechanikai sajátosságainak részletes vizsgálata. Kívánatos lenne a kórélettani változások ágy melletti nyomon követésére széles körben használható eljárások kidolgozása. Vizsgálatunkban két, ilyen célokra potenciálisan alkalmas módszert tervezünk vizsgálni: a centrális vénás nyomásgörbe légzésszinkron változásának elemzését, valamint a nyelőcső és húgyhólyag nyomásmérést.

Célkitűzés
Tervezett vizsgálatunk célja annak megállapítása, hogy a légúti, a centrális vénás, a nyelőcső és a húgyhólyag nyomás értéke, valamint az ezek légzésszinkron változásából származtatott tüdő és mellkasfali elasztancia ágy melletti meghatározására alkalmas-e a légzőrendszer állapotának leírására és nyomon követésére akut szívelégtelenség miatt lélegeztetett betegekben. Ennek megítélésére akut kardiogén pulmonalis oedema és/vagy kardiogén shock miatt klinikai indikációval invazív respirátor terápiában részesített betegeknél végezzük el a fenti méréseket. A származtatható légzésmechanikai paramétereket összevetjük a klinikai, az oxigenizációs és a keringési jellemzőkkel, valamint azok változásával a 24 órás megfigyelési periódusban. A lélegeztetés korai fázisában végzett mérések eredményét emellett összevetjük a rövidtávú kórlefolyással is.

A vizsgálatban alkalmazott légzőrendszeri modell
A tervezett vizsgálatban a gépi lélegeztetésnek alávetett légzőrendszert az általánosan elfogadott légzésmechanikai koncepcióknak megfelelő tüdő- és mellkasi kompartmentre osztjuk fel. A tüdőkompartmentet párhuzamosan kapcsolat elasztikus elemek, ún. alevolaris egységek sokaságaként képzeljük el, melyeket a respirátorral konduktív (rezisztív) elemek, a kis és nagy légutak kötnek össze. A mellkasfali kompartmentet pedig egy, a tüdő kompartmentet "körül ölelő", azaz mechanikai szempontból azzal sorosan kapcsolt elasztikus elemként fogjuk fel, mely - a beteg légzési aktivitása esetén - aktív térfogatváltozásra is képes. Értelemszerűen a "mellkasfali kompartment" nemcsak a csontos mellkasvázat, hanem a rekeszizomot és – tágabb értelemben – a hasüreget is magában foglalja, mivel a hasi nyomásviszonyok is jelentősek lehetnek a légzőrendszer nyomás- és térfogatviszonyainak kialakításában.
A centrális keringés és légzőrendszer kölcsönhatásait is a fenti légzőrendszeri modell segítségével értelmezzük majd, hiszen a szív és a nagyerek egy része a mellkasfali kompartmentben, a pulmonalis arteriolák, kapillárisok és venulák pedig a tüdő kompartmentben találhatóak.

Vizsgálati elrendezés
Egy centrumban végzett, prospektív, obszervációs vizsgálat.

Betegcsoport
30 konszekutív, klinikai indikációval invazív gépi lélegeztetésben részesülő, akut kardiogén pulmonalis oedemában és/vagy kardiogén shockban szenvedő beteg.

Vizsgálati módszerek
Artériás, centrális vénás, nyelőcső és húgyhólyag nyomásmérés, légúti nyomás, áramlás és légzési térfogat mérése, artériás és centrális vénás vérgázelemzés, valamint echocardiographia a klinikailag beállított, kontrollált lélegeztetés mellett, a bevonás utáni 48 órában, négy alkalommal. A relaxációs volumenhez viszonyított tüdővolumen mérése egy alkalommal.

Tervezett elemzések
A hasűri nyomásviszonyok leírása a betegcsoportban, valamint a klinikai, keringési és légzésmechanikai korrelációk vizsgálata. A centrális vénás nyomás, a nyelőcső nyomás és a húgyhólyag nyomás légzésszinkron változásából számított tüdő- és mellkasfali elasztancia összefüggésének vizsgálata az artériás oxigenizációval, a jobb és bal kamra funkciójával, valamint a keringési állapottal és a kórlefolyással.

A vizsgálat időtartama
24 hónap (a protokoll véglegesítése: 1 hónap, engedélyeztetés: 1 hónap, betegek bevonása és vizsgálata: 12 hónap, utánkövetés: 6 hónap, az eredmények feldolgozása: 4 hónap)

Number of students who can be accepted: 3

Deadline for application: 2020-05-20

 
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 2.2358 ( 2017. X. 31. )