Thesis supervisor: Krisztián Katona
Location of studies (in Hungarian): Szent István Egyetem Abbreviation of location of studies: SZIE
Description of the research topic:
A növény-növényevő kapcsolatok változatos, helyzetfüggő, sokszor nehezen jósolható dinamikus kölcsönhatásokat jelentenek. A patás vadfajok rágása befolyásolja a növényfajok és egyedeik közötti versengést, képes visszaszorítani egyes dominanciára hajlamos vagy invazív fajokat, valamint csökkentheti a nyílt területek záródását. Így az egyes nagytestű növényevők táplálékválasztásának mintázata jelentősen befolyásolhatja a vegetáció faji összetételét és szerkezetét. Mindez természetesen az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból kedvező célállapotok elérésének sikerét is befolyásolja.
Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a hazai erdei élőhelyeken a patás nagyvadfajok elsősorban a cserjeszintben található fásszárú fajokat fogyasztják, és a fajok között változó mértékben válogatnak. Ebben alapvető szerepe van az egyes növényfajok aktuális elérhetőségének és az elfogyasztott táplálék minőségének. Bár viszonylag jól leírtuk már a különböző fásszárú fajok kedveltségi sorrendjét, keveset tudunk arról, miért kedvelt vagy elkerült egy adott faj, és milyen mutatói alapján kerül kiválasztásra az elfogyasztott faj és annak egy konkrét egyede, konkrét egysége.
A doktori téma keretében a cél megvizsgálni, hogy milyen alapvető növényi jellegek befolyásolják jelentős mértékben a patás vadfajok táplálékválasztását a hazai erdőkben. A szelektív vadrágást 3 különböző döntési szinten tanulmányozzuk: 1.) a cserjeszint fásszárú fajai; 2.) adott faj egyedei; 3.) adott egyed hajtásai/levelei.
A vizsgálatok leíró és kísérletes elemeket egyaránt tartalmaznak. Az egyes erdőterületek cserjeszintjében elérhető különböző fásszárú fajok morfológiai, fenológiai és táplálóanyag-tartalmi sajátságai és a patás vadfajok általi fogyasztásuk kerülnek összehasonlításra a) erdőterületek b) időszakok c) fajok d) egyedek e) hajtások/levelek szintjén is. A terepen és a laboratóriumban mért aktuális adatok mellett felhasználásra kerülnek a korábbi terepi és laboratóriumi vizsgálataink alapján már meglévő saját adataink, ill. a nemzetközi adatbázisokban (pl. Try Plant Trait Database) elérhető információk is. A patások táplálékválasztással kapcsolatos döntéseit valószínűleg helyben befolyásoló tényezők kerülnek meghatározásra minden fásszárú fajnál. Ilyenek lehetnek a növény morfológiai-anatómiai jellegei közül pl. az egyed magassága, tövisessége, sarjadási képessége, hajtások hossza, fajlagos levélfelülete; a fenológiai sajátságok közül az azévi hajtások képzésének, a lombosodásnak, a levélhullásnak a kezdő és záró időpontjai, ill. aktuális mértéke; míg a táplálóanyag-tartalmi sajátságok közül pl. a fehérje/rost arány.
Mindezek alapján a patás vadfajok táplálkozásával, az erdei vegetációra gyakorolt hatásával kapcsolatos konfliktusok csökkenthetőek, az érzékenyebb növényegyedek, növényzeti foltok könnyebben beazonosíthatóak, és így hatékonyabban megvédhetőek lesznek a vadkárral szemben.
Login
