Login
 Forum
 
 
Thesis topic proposal
 
Az irodalom médiatörténetének problematikája a klasszikus magyar irodalom korszakában

THESIS TOPIC PROPOSAL

Institute: University of Szeged
literature
Institute of Hungarian Language and Literature

Thesis supervisor: Mihály Szajbély
Location of studies (in Hungarian): oktató szobája
Abbreviation of location of studies: 2209


Description of the research topic:

A klasszikus magyar irodalom korszaka – a felvilágosodás korától a 20. század elejéig, a Nyugat indulásáig – egyben a nyomtatott médiumok pluralizálódásának az időszaka is. A korszak kezdetén csak időszaki kiadványokat találunk a nyomdatermékek „piacán” (a szó idézőjeles használata azért szükséges, mert a 19. század a nyomdatermékek modern értelemben vett piaca kialakulásának időszaka is), majd sorozatos elkülönüléseken keresztül különböző lap- és folyóirattípusok alakulnak ki, a 19. század végére pedig, az első bulvárlapok megjelenésével, létrejön a modern értelemben vett tömegsajtó. A nyomtatás útján reprodukálható tömegmédiumok mellé a század elején zárkózik fel a fénykép, a század legvégén a mozgókép; mindezt a hírközlés (táviró, telefon) és a közlekedés (vasút) felgyorsulása veszi körül, melynek kapcsán egyes kutatók ezt az időszakot információs forradalomként írják le. Mindez a nyilvánosság alapvető átalakulását, a populáris kultúra különféle formáinak a dominálóvá válását hozta magával. Az irodalom médiatörténete azt vizsgálja, hogy miként befolyásolta mindez az irodalom autopoiézisének alakulását. Az „autopoiézis” szó használata jelzi, hogy a vizsgálódások elméleti hátterét a Luhmann-féle rendszerelmélet adhatja, mely a modern társadalmat egymás környezetében létező, egymást folyamatosan irritáló, ugyanakkor önjáró társadalmi alrendszerek hálójaként írja le. A kérdés tehát – példának okáért – nem egyszerűen az, hogy a sajtó milyen károkat okozott az irodalomnak (ezt így a 19. század elejétől kezdve mindmáig sokan felvetették már), hanem az, hogy a sajtó általi irritációk milyen sajátosan új irodalmi formákat segítettek életre. Ugyanígy felvethető és vizsgálható kérdés – példának okáért, megint csak –, hogy a 19. század különböző optikai médiumai, a ködfátyolképektől kezdve a fényképeken át a mozgófilmig, hogyan járultak hozzá egyes irodalmi formák át-, ill. kialakulásához. Egy új médium megszületése ugyanis sohasem teszi egy csapásra fölöslegessé a már előtte létezett médiumokat. Nem a helyükbe, hanem melléjük lép, egyúttal azonban újradefiniáltatja velük helyüket, jelentőségüket és lehetőségeiket: ez a médiatörténet modellszerű alapmozgása. Az írás kialakulása nem tette fölöslegessé a beszédet, a könyvnyomtatás feltalálása nem tette fölöslegessé a kézírást, a napilapok és folyóiratok létrejötte nem tette fölöslegessé a könyvet, az elektronikus adathordozók elterjedése nem tette fölöslegessé a nyomtatott sajtót. Kétségtelen azonban, hogy az újabb és újabb médiumok elkülönülése mindig szerepük újragondolására, sok esetben elkeseredett ellenállásra késztette a régebbieket.

Recommended language skills (in Hungarian): német, franca
Number of students who can be accepted: 1

Deadline for application: 2018-06-30

 
All rights reserved © 2007, Hungarian Doctoral Council. Doctoral Council registration number at commissioner for data protection: 02003/0001. Program version: 2.2358 ( 2017. X. 31. )