|
|
 |
|
| Thesis topic proposal |
| |
Description of the research topic:
Bevezetés, a vizsgálat indoklása
A kórházba kerülő, valamint kórházban ápolt betegek körében a hyponatremia (szérum nátrium szint [Nase] <136 mmol/l) a leggyakoribb ioneltérés. A sürgősséggel történő kórházi felvételek 15-20%-ának hátterében a hyponatremia áll, valamint a kritikus állapotú betegek 20%-ában igazolható hyponatremia (1). A kórházi felvételkor mért 135 mmol/l alatti [Nase] pedig 20%-kal növeli az adott felvételhez kapcsolódó kórházon belüli mortalitási rizikót, és hozzájárul a kórházi kezelési idő szignifikáns növekedéséhez (2, 3). A kórházban bekövetkező halálozás 3%-áért a hyponatremia felelős (4). A krónikus hyponatremia idős embereknél növeli az elesések- valamint a csonttörések esélyét. A háttérben cognitív zavarok, testtartás- és járás-bizonytalaság, zavartság, valamint a krónikus hyponatremia által okozott osteoporosis állnak (5). Csonttörést elszenvedett betegeknél a hyponatremia prevalenciája szignifikánsan meghaladja az illesztett kontroll populációban észlelt hyponatremia arányát (13-17% versus 4-5%), hyponatremia fennállása esetén 1,6-2,2-szeres a csonttörés rizikója a normális nátrium szintű populációéhoz képest (5). A 130 mmol/l alatti [Nase] hosszútávú követés során több, mint 90%-kal emeli a mortalitási rizikót (6). Hyponatremia mind belgyógyászati jellegű-, mind műtéti-, mind intenzív osztályokon előfordul, ezért szakmánként ill. intézményenként jelentősen változatos diagnosztikus és terápiás megközelítésekkel lehet találkozni, és ezen túlmenően eltérések vannak egyes országok, ill. nemzetközi szakértői csoportok jelenleg érvényes hyponatremia irányelvei között is (7,8). Szükség van egy egységes diagnosztikus- és terápiás irányelv bevezetésére, és országos szintű elterjesztésére. Európában 2014-ben publikálásra került „A hyponatraemia diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati irányelve” (1), és az ERA-EDTA engedélyezte az irányelv rövid változatának magyar nyelvre történő fordítását, mely 2015 első felében kerül publikálásra. Ez az Irányelv azonban nem tér ki a megelőzés lehetőségeire, holott a prevenció lényegesen költséghatékonyabb, és nagyobb betegbiztonságot jelentő gyakorlat lenne, mint a már kialakult állapot kezelése. Ezen túlmenően az Irányelv tömör és általános ajánlásokat tesz, de nem tér ki egyes gyakori, és ezért nagy klinikai jelentősségel bíró, és az általános elveken túlmenő, speciális szempontok figyelembe vételét is igénylő, hyponatremiához vezető kórformák kezelési javaslataira, mint pl. a vízhajtó szedés által okozott hyponatremia vagy a szívelégtelenségben, májcirrhosisban kialakuló hyponatremia.
Célkitűzés:
Retrospektív, kohorsz vizsgálatunkban egy éves észlelési idő során az Uzsoki Utcai, Szent István és Szent Margit Kórház betegei körében a következő paramétereket kívánjuk vizsgálni:
• A kórházba felvett betegek körében a hyponatremia prevalenciájának meghatározása;
• a kórházba normális [Nase] értékkel felvett betegek körében a kórházban kialakuló hyponatremia incidenciájának meghatározása;
• a hyponatremia rizikófaktorainak és iatrogén okainak azonosítása;
• a hyponatremia és az ápolási idő, valamint a kórházon belüli mortalitás összefüggésének vizsgálata;
• az etiologia, iatrogén okok ismeretében olyan diagnosztikus- és terápiás ajánlások megfogalmazása, ill. meglévő irányelvek hazai viszonyokra történő adaptálása, melyekkel a hyponatremia megelőzhető, ill. hatékony terápia birtokában a kórházi ápolási idő és a mortalitás csökkenthető.
Módszerek:
Retrospektív adatgyűjtést tervezünk egy éves időszakra visszamenően, kohorsz vizsgálat keretében. Független változók: [Nase] a felvételkor, a legalacsonyabb [Nase] a kórházi kezelés során, [Nase] a kórházból való elbocsátást megelőzően.
Kimeneteli változók: kórházi ápolás időtartama, kórházon belüli mortalitás.
Rögzítésre kerülnek a demográfiai adatok, laboratóriumi eredmények, komorbiditási adatok, a kezelés paraméterei, az ápolási idő, és a halálozás. Az adatok gyűjtése a laboratóriumi értékek lekérdezésével, valamint a kórlapok és a patológiai jegyzőkönyvek áttekintésével történik. Az alábbi paramétereket rögzítjük:
Laboratóriumi értékek: szérum nátrium, kálium, vércukor, glomeruláris filtrációs ráta, vizelet nátrium, vizelet kálium, vizelet urea nitrogén, szérum ozmolalitás, vizelet ozmolalitás.
Etiologiai faktorokra, komorbiditásra, gyógyszeres anamnézisre, ill. terápiás beavatkozásra vonatkozó adatok:
hányás, hasmenés, láz, szepszis, ileus, testüregi drain, folyadékhiányos állapot, napi folyadékbevitel , napi diuresis, hypothyreosis, Addison kór, szívelégtelenség, májcirrhosis/ascites, nefrózis szindróma, oedema jelenléte, pneumonia, műtét, akut stroke, neoplasia, polydipsia, idült fájdalom, hypotoniás infúzió, diuretikum, kemoterápiás szer, dezmopresszin, opiát, non-steroid gyulladásgátló, psychiatriai készítmények, antiepileptikum, cordarone;
izotóniás NaCl infúzió, hypertóniás NaCl infúzió, folyadékmegszorítás alkalmazása, kiváltó gyógyszer elhagyása, furosemid + hypertoniás NaCl adása, aldosteron antagonista kezelés, glukokortikoid kezelés, tiroxin kezelés, bő per os sózás és per os furosemid kezelés, hyponatremia ellenére folytatott hypotoniás infúzió adása vagy bő folyadékbevitel folytatása – folyadékmegszorítás elmulasztása.
A statisztikai elemzés során a [Nase]-t mind folyamatos változóként, mind kategorikus változóként kívánjuk értékelni, két kategóriát határozunk meg: [Nase] ≤ 130 mmol/l és [Nase] > 130 mmol/l. A folyamatos változókat átlag +/- SD formájában, a kategorikus változókat százalékos arányként jelenítjük meg. A [Nase] és a folyamatos változók kapcsolatát Spearman korrelációval, a kategorikus változókkal való kapcsolatot Wilcoxon teszttel vizsgáljuk. A komplex összefüggéseket többváltozós modellekkel elemezzük. A [Nase] és a mortalitás összefüggését logisztikus modellekkel elemezzük a befolyásoló változókra történő igazítással.
Ütemezés: Az adatgyűjtés idejét 8 hónapra, a statisztikai feldolgozás idejét 2 hónapra, az eredmények előadásának ill. publikálásának előkészítését 2 hónapra tervezzük, publikáció megjelenése a vizsgálat kezdetétől 2 éven belül várható.
A szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak: központi kórházi laboratórium, informatikus, statisztikus, 2 adatrögzítő, számítógép, statisztikai software.
Irodalom
1. Spasovski G, Vanholder R, Allolio B, et al.; Hyponatraemia Guideline Development Group. Clinical practice guideline on diagnosis and treatment of hyponatraemia. Nephrol Dial Transplant 2014;29(Suppl 2):i1–i39.
http://ndt.oxfordjournals.org/content/29/suppl_2/i1.full.pdf+html
2. Gheorghiade M, Abraham WT, Albert NM, et al. Relationship between admission serum sodium concentration and clinical outcomes in patients hospitalized for heart failure: an analysis from the OPTIMIZE-HF registry. Eur Heart J. 2007;8:980-8.
3. Cumming K, McKenzie S, Hoyle GE, Hutchison JD, Soiza RL. Prognosis of hyponatremia in elderly patients with fragility fractures. J Clin Med Res. 2015 Jan;7(1):45-51.
4. Asadollahi K, Beeching N, Gill G.Hyponatraemia as a risk factor for hospital mortality. QJM. 2006 Dec;99(12):877-80.
5 Ayus JC, Negri AL, Kalantar-Zadeh K, Moritz ML. Is chronic hyponatremia a novel risk factor for hip fracture in the elderly? Nephrol Dial Transplant. 2012 Oct;27(10):3725-31.
6. Kovesdy CsP, Evan H. Lott EH, Jun Ling Lu JL, et al. Hyponatremia, Hypernatremia, and Mortality in Patients With Chronic Kidney Disease With and Without Congestive Heart Failure. Circulation. 2012;125:677-684.
7. Verbalis JG, Grossman A, Höybye C, et al. Review and analysis of differing regulatory indications and expert panel guidelines for the treatment of hyponatremia. Curr Med Res Opin. 2014;7:1201-7.
8. Verbalis JG, Goldsmith SR, Greenberg A, Korzelius C, Schrier RW, Sterns RH, Thompson CJ. Diagnosis, evaluation, and treatment of hyponatremia: expert panel recommendations. Am J Med. 2013 Oct;126(10 Suppl 1):S1-42.
Deadline for application: 2018-02-28 |
|
|
|
|
|
|
|
Login
