Thesis supervisor: Ágnes Balogh
Location of studies (in Hungarian): PTE ÁJK Büntetőjogi tanszék Abbreviation of location of studies: BT
Description of the research topic:
Az elmúlt években hazánkban gyökeresen megváltozott a politikai, a társadalmi és a gazdasági környezet, amely természetesen hatással volt a bűnözés alakulására. A bűncselekményeknek a rendszerváltást követő évek alatt bekövetkezett robbanásszerű átalakulását azonban sem a jogalkotás vagy a jogalkalmazás, sem pedig a büntetőjog tudománya nem követte megfelelően, vagy ha mégis, akkor valóban csak „követte”, ahelyett hogy megelőzte volna.
Ezért vált szükségessé az ezredfordulóhoz közeledve egy új büntetőkódex megalkotása, amelynek munkálatai lassan már egy évtizede megkezdődtek. Ahhoz azonban, hogy olyan törvény születhessen, amely hosszú ideig képes lesz szolgálni a hazai büntető igazságszolgáltatást, mindenekelőtt koncepcionális kérdéseket kell tisztázni. Meggyőződésünk, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló eljárás akkor lehet hatékony és sikeres, ha olyan anyagi jogi, eljárási és végrehajtási törvény áll a hatóságok rendelkezésére, amely egységes kriminálpolitikai koncepcióra épül.
A kriminálpolitika az állam általános politikájának részeként szélesebb körben értelmezendő, mint a büntetőpolitika, hiszen a büntető igazságszolgáltatási rendszer kialakítására és működésére vonatkozó nézeteken túl magába foglalja a bűnmegelőzéssel és újabban a bűncselekmény okozta hátrányok mérséklésével kapcsolatos feladatokat is (Ligeti). A kriminálpolitika értékközpontúsága nyilvánvaló, alakítására szükségképpen befolyással vannak az adott történelmi korszak sajátosságai, az ország hagyományai, mindenkori morális és kulturális állapota.
E tényezőket is figyelembe véve hazánkban egy minden elvárásnak és új kihívásnak megfelelő Büntető Törvénykönyv csak akkor és úgy kerülhet megalkotására, ha mindenekelőtt megtörténik az állam szerepének újragondolása és tisztázása, a jogalkotás és jogalkalmazás egymásra való hatásának vizsgálata és a megfelelő következtetések levonása. Szükséges állást foglalni arról, hogy a XXI. század eleji Magyarország bűnözéssel kapcsolatos problémáinak megoldására vajon az állam szerepét túlértékelő, a felmerülő társadalmi kérdésekre a büntetőjog eszközeivel, gyorsan reagáló kriminálpolitika-e a válasz, vagy éppen ellenkezőleg, a jogbiztonságot és az igazságszolgáltatást a bűnmegelőzési igényeknek alá nem rendelő, a büntetéseket „takarékosan” alkalmazó, visszahúzódó kriminálpolitika.
Az világosan látszik, hogy napjainkban a büntető jogalkotás és jogalkalmazás területén is felértékelődik az emberi jogok tiszteletben tartása, az egyén önrendelkezési szabadságának elismerése. Az emberi élet és méltóság védelmén túl különös hangsúlyt kap az egészség büntetőjogi védelme, legyen szó akár az egyéni, akár a közegészségről. Mindezen belső átalakulások mellett a büntetőjognak választ kell adnia korunk jellemző problémáira, különösen a biztonságot, mint fontos jogi és emberi értéket veszélyeztető bűncselekményekre, az eljövendő generációk érdekében pedig szerepet kell vállalnia a környezet, valamint a természeti, épített és kulturális örökség megőrzésében.
Egységes kriminálpolitikai koncepció híján az új kihívásokra nem adható adekvát válasz. Az elmúlt közel két évtized büntető jogalkotásának és jogalkalmazásának szomorú tapasztalata, hogy még a pragmatikus gondolkodás előtérbe helyezésével és ezzel együtt a hagyományos dogmatikai elvek háttérbe szorításával illetve olykor áttörésével sem sikerült jelentős eredményt elérni a bűnözés elleni küzdelemben. Éppen emiatt válik szükségessé a büntető jogszabályok érvényesülésének és hatékonyságuk lehetséges növelésének behatóbb vizsgálata, a jogalkalmazás jogalkotásra való hatásának elemzése.
A doktori program szándéka szerint interdiszciplináris, hiszen arra törekszik, hogy a természettudományos, az alapjogi, a jogbölcseleti, a jogösszehasonlítási, a szociológiai kutatások eredményeinek felhasználásával segítse a büntetőjog olyan fejlődését, amely megőrzi az évszázadok alatt felhalmozott értékeket, ám törekszik az új kihívásokra is megfelelő választ adni.
Number of students who can be accepted: 10
Deadline for application: 2017-06-13
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
