Thesis supervisor: György Kriska
co-supervisor: Gábor Horváth
Location of studies (in Hungarian): MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet Abbreviation of location of studies: MTA
Description of the research topic:
A doktorandusz munkája során egyrészt légköroptikai, másrészt vizuális ökológiai kutatásokat végez. Az előbbi kutatásban egyrészt légköroptikai jelenségek (halók, éjszakai világító felhők, vulkánkitörések utáni naplementék, a légköri sivatagi homok miatti fakó égbolt) polarizációs sajátságainak képalkotó polarimetriai mérését végzi el, másrészt égbolt-polarizációs mérésekkel deríti fel a polarimetrikus viking-navigációnak kedvező meteorológiai körülményeket. Egy elterjedt, de kísérletileg alá nem támasztott hipotézis szerint, mikor ködben vagy felhős időben a Nap nem volt látható, a vikingek az égbolt-polarizáció alapján tájékozódhattak úgy, hogy kettőstörő kristályok (pl. kordierit, kalcit) segítségével határozták meg az égboltfény rezgéssíkját, amiből kikövetkeztették a nem látható Nap helyét, majd a földrajzi északi irányt. A doktorandusz laboratóriumi kísérletekkel a polarimetrikus viking-navigáció egyes lépéseinek hibafüggvényét határozza meg, miáltal arra kap választ, hogy adott meteorológiai viszonyok között mekkora pontossággal működhetett a polarimetrikus viking-navigáció.
Az emberi technikai fejlődés az utóbbi évtizedekben egyre több poláros fényszennyező felülettel árasztotta el a korábban természetes élőhelyeket, melyek a vízirovarok számára végzetes ökológiai csapdákká válhatnak. Újabban világossá vált, hogy az önmagukban is súlyos veszélyt jelentő poláros ökológiai csapdák egyéb optikai ingerekkel kiegészülve olyan összetett ökológiai csapdák kialakulását eredményezhetik, amelyek sokkal drasztikusabb természetkárosítást okoznak. A doktorandusz részt vesz e vizuálökológiai jelenség részletes feltárásában.