Thesis supervisor: Péter Andréka
Location of studies (in Hungarian): SE Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
HáttérA kardiológiai i ntenzív terápia egy gyakori feladata az akut szívelégtelenség súlyos formáiban szenvedő betegeinek ellátása. Ilyen nagyfokú pulmonális pangással és/vagy csökkent perctérfogattal járó, közvetlenül életet veszélyeztető kórállapot leggyakrabban akut coronaria szindróma vagy krónikus szívelégtelenség akut dekompenzációjának talaján alakul ki; kezelésében a gyógyszeres terápia és az eszközös keringéstámogatás mellett a mechanikus légzéstámogatás különböző formáinak is jelentős, napjainkban egyre inkább bővülő szerep jut. A heveny balszívfél elégtelenség non-invazív pozitív nyomású lélegeztetéssel való kezelése napjainkban már bizonyítékokkal alátámasztottan segíti a betegek gyógyulását, széles körű használatát a vonatkozó nemzetközi szakmai irányelvek is javasolják. A pulmonalis oedema különösen súlyos formáiban, valamint kardiogen shock fennállása esetén pedig az invazív gépi lélegeztetés továbbra is elkerülhetetlen, életmentő beavatkozásnak tartható.
Ugyanakkor a fenti kórállapotok a légzésmechanika, a gázcsere és a keringés-légzés kölcsönhatások összetett eltéréseivel járnak, melyeket a pozitív nyomású lélegeztetés során további, meglehetősen komplex hatásmechanizmusokon keresztül befolyásolunk. Az optimális kezelés biztosítása érdekében lényeges e hatások ismerete és betegágy melletti folyamatos értékelése. Szem előtt kell tartanunk továbbá, hogy a pozitív nyomású lélegeztetés, különösen annak invazív légútbiztosítással történő megvalósítása, a kedvező hatások mellett korántsem veszélytelen beavatkozás, önmagában is számottevő morbiditással és nem elha-nyagolható mortalitással járhat.
Sajnálatos módon a kardiogén pulmonalis oedema és a kardiogén shock optimális lélegeztetési stratégiája, bizonyító erejű klinikai vizsgálato khiányában, nem ismert. Általában az extracardialis eredetű pulmonalis oedemában hatékonynak bizonyult "tüdőprotektív" lélegeztetési stratégia alkalmazását javasolják, ez azonban a betegség jelentősége miatt nem tartható kórélettanilag kellően megalapozottnak.
Releváns bizonyítékokon alapuló megközelítés hiányában így a szívelégtelenségben szenvedő betegek respirátor terápiáját közvetett bizonyítékok, kórélettani megfontolások és az ágy melletti tapasztalatok felhasználásával vagyunk kénytelenek vezetni. Ennek racionális megvalósításához, valamint egy, a későbbiekben esetleg "rendszerszinten" is alkalmazható optimális lélegeztetési stratégia kidolgozásához szükségesnek látszik a kórkép légzésmechanikai sajátosságainak részletes vizsgálata. Kívánatos lenne a kórélettani változások ágy melletti nyomon követésére széles körben használható eljárások kidolgozása. Vizsgálatunkban két, ilyen célokra potenciálisan alkalmas módszert tervezünk vizsgálni: a centrális vénás nyomásgörbe légzésszinkron változásának elemzését, valamint a nyelőcső és húgyhólyag nyomásmérést.
Célkitűzés
Tervezett vizsgálatunk célja annak megállapítása, hogy a légúti, a centrális vénás, a nyelőcső és a húgyhólyag nyomás értéke, valamint az ezek légzésszinkron változásából származtatott tüdő és mellkasfali elasztancia ágy melletti meghatározására alkalmas-e a légzőrendszer állapotának leírására és nyomon követésére akut szívelégtelenség miatt lélegeztetett betegekben. Ennek megítélésére akut kardiogén pulmonalis oedema és/vagy kardiogén shock miatt klinikai indikációval invazív respirátor terápiában részesített betegeknél végezzük el a fenti méréseket. A származtatható légzésmechanikai paramétereket összevetjük a klinikai, az oxigenizációs és a keringési jellemzőkkel, valamint azok változásával a 24 órás megfigyelési periódusban. A lélegeztetés korai fázisában végzett mérések eredményét emellett összevetjük a rövidtávú kórlefolyással is.
A vizsgálatban alkalmazott légzőrendszeri modell
A tervezett vizsgálatban a gépi lélegeztetésnek alávetett légzőrendszert az általánosan elfogadott légzésmechanikai koncepcióknak megfelelő tüdő- és mellkasi kompartmentre osztjuk fel. A tüdőkompartmentet párhuzamosan kapcsolat elasztikus elemek, ún. alevolaris egységek sokaságaként képzeljük el, melyeket a respirátorral konduktív (rezisztív) elemek, a kis és nagy légutak kötnek össze. A mellkasfali kompartmentet pedig egy, a tüdő kompartmentet "körül ölelő", azaz mechanikai szempontból azzal sorosan kapcsolt elasztikus elemként fogjuk fel, mely - a beteg légzési aktivitása esetén - aktív térfogatváltozásra is képes. Értelemszerűen a "mellkasfali kompartment" nemcsak a csontos mellkasvázat, hanem a rekeszizomot és – tágabb értelemben – a hasüreget is magában foglalja, mivel a hasi nyomásviszonyok is jelentősek lehetnek a légzőrendszer nyomás- és térfogatviszonyainak kialakításában.
A centrális keringés és légzőrendszer kölcsönhatásait is a fenti légzőrendszeri modell segítségével értelmezzük majd, hiszen a szív és a nagyerek egy része a mellkasfali kompartmentben, a pulmonalis arteriolák, kapillárisok és venulák pedig a tüdő kompartmentben találhatóak.
Vizsgálati elrendezés
Egy centrumban végzett, prospektív, obszervációs vizsgálat.
Vizsgálati módszerek
Artériás, centrális vénás, nyelőcső és húgyhólyag nyomásmérés, légúti nyomás, áramlás és légzési térfogat mérése, artériás és centrális vénás vérgázelemzés, valamint echocardiographia a klinikailag beállított, kontrollált lélegeztetés mellett, a bevonás utáni 48 órában, négy alkalommal. A relaxációs volumenhez viszonyított tüdővolumen mérése egy alkalommal.
Tervezett elemzések
A hasűri nyomásviszonyok leírása a betegcsoportban, valamint a klinikai, keringési és légzésmechanikai korrelációk vizsgálata. A centrális vénás nyomás, a nyelőcső nyomás és a húgyhólyag nyomás légzésszinkron változásából számított tüdő- és mellkasfali elasztancia összefüggésének vizsgálata az artériás oxigenizációval, a jobb és bal kamra funkciójával, valamint a keringési állapottal és a kórlefolyással.
A vizsgálat időtartama
24 hónap (a protokoll véglegesítése: 1 hónap, engedélyeztetés: 1 hónap, betegek bevonása és vizsgálata: 12 hónap, utánkövetés: 6 hónap, az eredmények feldolgozása: 4 hónap)
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2021-05-31
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
