Thesis supervisor: Attila Pilinszki
Location of studies (in Hungarian): SE Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A családi kapcsolatok minősége és a családi jóllétkétségtelenül olyan tényező, ami döntően határozza meg a gyermekek és a szülők életminőségét (Wall és mtsai 2011), emellett (vagy ezáltal) kihatással van a nagyobb társadalmi rendszerekre is (Atkinson és mtsai 2019).
Az utóbbi évtizedekben a makrotársadalmi környezettel jelentős mértékben alakultak át a családi élettel kapcsolatos társadalmi elvárások, nézetek. Az olyan tradicionális értékek, mint a családi biztonság (ami évtizedek óta a vezető értékek között szerepel a magyar társadalomban (Füstös-Szalma 2010)) és az individualista, hedonista értékek koegzisztenciája, olykor versengése fontos jellemzője mindennapjainknak. Számos területen találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy egy-egy érték preferálása mellett a viselkedésben, a társas interakciókban más mutatkozik. A kitüntetett értékrendbeli szerep és a mindennapi családi élet jellemzői (pl. a munka és családi szerepek összehangolása; párkapcsolati konfliktusok gyakorisága; de akár diszfunkcionális családi jellemzők és végső soron a kapcsolat felbomlása) gyakran diszkrepanciát mutatnak (Pilinszki 2013; Rantanen és mtsai 2013). A családok jóllétére vonatkozó témában hangsúlyosan jelenik meg a családi működés, a családtagok kapcsolatrendszerének vizsgálata.
Lehetséges altémák:
1. Szülői szerepek és feladatok, szülői együttműködés: a szülőség különböző dimenzióinak, a családon belüli munkamegosztás jellemzőinek, a tradicionális-egalitárius szerepfelfogás és megvalósulás rendszerszemléletű vizsgálata.
2. Munka-magánélet egyensúly: a család és a munka területe is erős strukturáló erővel bír az egyén életére és bármelyik sérülése jelentősen befolyásolja az egyén jóllétét (Reindl és mtsai 2011; Rantanen és mtsai 2013). A téma a munka szerepének vizsgálatára fókuszál a nők és férfiak életpályájában, illetve a munka és magánélet területének összehangolásának, konfliktusainak kérdéseit elemzi.
3. Digitális eszközhasználat a családban: a családi konfliktusokban egyre gyakoribb vitatémává válik a családtagok különböző digitális média- és eszközhasználata (Nelissen-Van Den Bulck 2018). A gyermeknevelés kiemelt kérdésévé nőtt a tudatos használat témája. Különösen fontos ennek az új – és a technikai fejlődés gyorsasága miatt – folyamatosan változó téma vizsgálata, a családi stratégiák feltérképezése.
4. A válás, mint életesemény: az egyéni életútban esetlegesen felmerülő stresszfaktorok közül az egyik legkiemelkedőbb a válás (Rafnsson és mtsai 2006). A kapcsolatbomlás folyamata és dinamikája, ezek személyes megélése adja ezen altéma fő hangsúlyait. A témavezető posztdoktori OTKA kutatásának (2019-2022) fókuszában a válás utáni szülőség kérdése áll, azonban a célcsoportot megkeresve érdemes további szervesen kapcsolódó témákról (válás folyamata és annak személyes megélése; konfliktusok a válás előtt és a válást követően) információt gyűjteni. A vizsgálat keretében kvalitatív (20 diád-interjú) és kvantitatív (120 diád-kérdőív, strandard diádikus elrendezésben) módszerekkel gyűjtünk adatokat elvált/különvált szülőktől.
Mindegyik altéma sajátossága, hogy a családi kapcsolatok – különösen a konfliktusos kapcsolatok – vizsgálatának kutatási módszertana reflektál a vizsgált jelenség komplexitására. A diádikus megközelítés lehetőséget ad, hogy a családtagok jellemzői, véleményei, attitűdjei és ezek kapcsolata is elemzésre kerüljenek (Kenny és mtsai 2006; Pilinszki 2014).
Irodalomjegyzék
Atkinson, S., Bagnall, A., Corcoran, R., South, J. és Curtis, S. (2019): Being Well Together: Individual Subjective and Community Wellbeing. Journal of Happiness Studies, https://doi.org/10.1007/s10902-019-00146-2.
Füstös, L. és Szalma, I. (2010). Értékváltozás Magyarországon 1978–2009. In Füstös, L. és Szalma, I. (szerk.) A változó értékrendszer. Budapest: MTA SZKI. 2-43.
Kenny, D. A., Kashy, D. A. és Cook, W. L. (2006): Dyadic data analysis: Guilford Press.
Nelissen, S. és Van den Bulck, J. (2018): When digital natives instruct digital immigrants: active guidance of parental media use by children and conflict in the family. Information, Communication & Society, 3. 375-387.
Pilinszki, A. (2013): Konfliktusok hatása a párkapcsolati instabilitásra. Demográfia, 2-3. 144-170.
Pilinszki, A. (2014). Egy diádkutatás margójára - módszertani megfontolások. In Kocsis, E. (szerk.), Szemelvények PhD-hallgatók munkáiból. Budapest: Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesület. 119-135.
Rafnsson, F. D., Jonsson, F. H. és Windle, M. (2006): Coping strategies, stressful life events, problem behaviors, and depressed affect. Anxiety, Stress, & Coping, 3. 241-257.
Rantanen, J., Kinnunen, U., Mauno, S. és Tement, S. (2013): Patterns of conflict and enrichment in work-family balance: A three-dimensional typology. Work & Stress, 2. 141-163.
Reindl, C. U., Kaiser, S. és Stolz, M. L. (2011). Integrating Professional Work and Life: Conditions, Outcomes and Resources. In Kaiser, S., Ringlstetter, M. J., Eikhof, D. R. és Pina e Cunha, M. (szerk.) Creating Balance? International Perspectives on the Work-Life Integration of Professionals. Berlin, Heidelberg: Springer Berlin Heidelberg. 3-26.
Wall, K., Leitão, M. és Ramos, V. (2011). Critical Review of Research on Families and Family. Policies in Europe. In Uhlendorff, U., Rupp, M. és Euteneuer, M. (szerk.) Wellbeing of Families in Future Europe - Challenges for Research and Policy. Dortmund: Familyplatform. 119-236.
Login
