Thesis supervisor: Ágoston Szél
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
Az elmúlt években az érdeklődés homlokterébe kerültek a diencephalonból származó fotoreceptív szervek, a retina és a corpus pineale. A fejlődéstanilag a III. agykamrával összefüggő szervek egyrészt a külvilág színeinek és formáinak leképezésében játszott szerepük miatt állnak a látásélettani és morfológiai kutatások középpontjában. Ilyen a retina, amely ugyanakkor a központi idegrendszerre jellemző szabályos rendezettség miatt régóta az idegrendszer kutatóinak figyelmében áll. A corpus pineale ezzel szemben sem a rétegződés, sem a topográfia szempontjából nem tekinthető különösebben rendezettnek, és a képalkotásban sem vesz részt, azonban a napszaki és évszaki ritmusok kialakításában és szabályozásában betöltött szerepe miatt vált kiemelten izgalmas kutatási objektummá. Jelen kutatási tervben e két szerv összehasonlító morfológai vizsgálatát tűzzük célul. A komparatív szemlélet egyrészt a két szerv felépítésének és fotoreceptív feladatának az összehasonlítását, másrészt az egyes gerincesek fényérzékeny szerveinek összehasonlítását jelenti. Az utóbbi megközelítés végső célja természetesen az emlős, főemlős, illetve az emberi idegrendszeri struktúrák megismerése és leírása. A témavezető és munkacsoportja az elmúlt évtizedben több olyan alapvető felismerést tett, amelyeket a tudományos közvélemény meglehetősen kétkedve fogadott, a levont következtetéseket pedig gyakorlatilag visszautasította. A legutóbbi években azonban olyan élettani és klinikai közlemények sora jelent meg, amelyek kutatócsoportunk közleményeire épülve rendre bebizonyították, hogy a fotoreceptorsejtek eloszlásával és differenciálódásával kapcsolatos megállapításaink helyesek. A témát ezért tartjuk alkalmasnak arra, hogy PhD hallgatók számára is ígéretes kutatási területként hirdessük meg.
Jelen kísérleti terveink körülhatárolása során két olyan szempontot kell figyelembe vennünk, amelyek korábbi munkáinkban még nem szerepeltek, a soron következő időszakban azonban előtérbe kell, hogy kerüljenek. Az egyik az, hogy gerincesekben ez idő szerint legalább két különböző fényérékeny molekulacsalád, az opszinok és a kriptokrómok jelenlétével és szerepével kell számolnunk. A másik pedig az, hogy amíg évekkel ezelőtt gyakorlatilag csak a retinális és pineális fotoreceptorsejtekkel, csapszerű és pálcikaszerű fényérzékeny sejtekkel számoltunk, mára bebizonyosodott, hogy a látópigmentek nemcsak a csapokban és a pálcikákban, vagyis a klasszikus fotoreceptorokban, hanem más retinális sejtekben, sőt extraretinálisan is előfordulhatnak. Ugyanígy előfordulnak fényérzékeny molekulák a corpus pinealén kívül is, a központi idegrendszer más területein, esetleg azon kívül is. Bár a jelen témakiírásban a címben is tükröződő módon a két jól ismert fotoreceptor szervre koncentrálunk, szeretnénk kísérleti munkánkat úgy irányítani, hogy a következő évek téma-akkreditációi során már konkrétabban megfogalmazhassunk extraocularis és extrapinealis fotorecepcióra vonatkozó kérdéseket is.
A témán dolgozó PhD hallgatók megismerkedhetnek a legalapvetőbb morfológiai módszerekkel, mint amilyen a fény- és elektronmikroszkópia, a konfokális mikroszkópia, illetve ezek immuncitokémiai alkalmazása, egyes és többes jelöléses technikák, pre-embedding és poszt-embedding módszerek. Laboratóriumunkban jelentős tapasztalattal rendelkezünk immunbiokémiai megközelítésekról is (SDS PAGE, elektroblotting, immunoblotting). Metodikai fegyvertárunk fontos elemei a modern molekuláris biológiai módszerek is, mint az in situ hibridizáció és a PCR is.
Login
