Az utóbbi évtizedekben a társadalmi-gazdasági tevékenységek és a természetes felszínfejlődési folyamatok kapcsolatából adódó konfliktusok egyre jelentősebbek lettek. Egyrészt nőtt a társadalom által intenzíven használt területek nagysága, azaz olyan korábban „elhagyott” területekre is kiterjedt, melyek az adott kor társadalmi-gazdasági színvonalán nem voltak értékesek, vagy túl sok erőforrást igényelt volna használatba vételük. Sokszor épp az intenzív recens felszínalakító folyamatok miatt. Másrészt a társadalom mind aktívabban kapcsolódott be a felszín formálásába, átalakításába, növelve az antropogén térszínek és folyamatok nagyságát és jelentőségét.